# László Gyula Kőhalom, 1910. március 14. – Nagyvárad, 1998. június 17. *székely régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár* Elemi iskoláit Kőhalomban és Kolozsváron végezte, 1928-ban Budapesten érettségizett. A Magyar Képzőművészeti Főiskolai tanulmányait 1933-ban végezte el. Tanárai közt olyan neves művészek voltak, mint Rudnay Gyula, Réti István, Csók István, Glatz Oszkár, Lyka Károly. Művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott. 1935-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt dolgozott a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban gyakornokként. Később a Múzeumi Központban előadó lett, majd a Nemzeti Múzeum középkori osztályának vezetője. Tanulmányúton Londonban, Rómában, Párizsban, és Firenzében járt. 1938-ban megkapta a Harriseion-ösztöndíjat, mintegy fél évig volt lehetősége Görögországban, a görög és a bizánci művészeteket tanulmányozni. 1940–1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Székelyföldön népdalokat tanult, fejfákat, bútorokat rajzolt, festett. Ezenkívül kortársairól mintegy 600 portrét rajzolt és festett. Megtanulta a bronz-, kő-, és faszobrászatot, valamint a terrakotta- és éremkészítést is. Miután visszatért Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítások ügyeivel foglalkozott, 1957 és 1980 között a budapesti tudományegyetem tanára, tanszékvezetője volt. 1980-ban nyugdíjba vonult. Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, majd a szvidéri-elméletként ismertté vált eredet-elméletet. Erdélyben megjelent munkáiban Erdély településtörténetének a nyers táj átalakítására gyakorolt hatását vizsgálta; a bánsági Mokrin mellett feltárt avar sír leletanyagából a keleti lovasnépek ősvallásának eddig ismeretlen vonatkozásaira következtetett. Kolozsvárt folytatta a pogány magyarok 1914 előtt elkezdett Zápolya utcai sírkertjének feltárását, s ugyanebben az időben jelentette meg kötetét is A honfoglaló magyar nép élete címmel. Különféle folyóiratokban megjelent számos tanulmánya az erdélyi népdalok, népszokások, mesék jelképeit magyarázza meg, bemutatja régi korok szerszámait és használati tárgyait, a lovasnépek hiedelemvilágát, s számos nemzeti kegytárgyról – Lehel kürtjétől s Szent István kardjától – a Petőfi-mondaképződésekig minden nosztalgia és múltba feledkezés nélkül helyreállítja a valóságos képet. Munkái művészkeze nyomán sajátos képszerűséget kapnak, így Hunor és Magyar nyomában c. írt és megrajzolt kiadványa valóságos népkönyvvé vált, akárcsak 50 rajz a honfoglalókról c. munkája. Mint művészettörténész a Termés hasábjain közölt cikkeivel (1942-44) a fiatal művésznemzedék útját egyengette. Forradalmak az újkori művészetben c. munkája összefoglalta a nonfiguratív művészeti irányzatokat (1945). Ugyanekkor egy marosvásárhelyi képtárlaton az ismert erdélyi magyar művészekkel együtt felvonultatta a fiatalokat is, akiket külön kiállításokon mutatott be a Bolyai Tudományegyetemen s értékelt az Utunk hasábjain (1946-49). Az erdélyi tárgykörhöz Erdélyből való távozása után is hű maradt. Barcsay Jenő képei előtt (1966/5), Utolsó beszélgetés Nagy Alberttel (1972/8-9) és Baráti sorok Incze Jánosról (1974/2) c. tanulmányait a Korunk közölte. Előszavával jelent meg Nagy Imre Kétszáz rajz c. albuma (1973), amely szerint – jellegzetes párhuzamban – "még a mítoszteremtő Tamási Áron és a nyers valóság poétája, Nagy Imre is valóban egymás képére formálódnak". Egyébként nemcsak a zsögödi művész, hanem ő maga is rajzokban örökítette meg erdélyi író-kortársait. Művei közt egy Medgyessy-monográfia vagy Leonardo-, Michelangelo-, Raffaelo-, Botticelli-tanulmány is időtlen európai szépségek szerelméről vall. Az 1990-es években gyakran járt Erdélyben, körutakat tett, körútjai során számos helyen tartott történelmi előadásokat, egyik 1998-as körútja alkalmából érte a halál Nagyváradon, éppen amikor már Sepsiszentgyörgyre indult volna újabb előadást tartani. ## Művei * Adatok az avarkori műipar ókeresztény kapcsolataihoz (doktori dolgozat), Budapest, 1935; * [Újabb keresztény nyomok az avarkorból.](http://acta.bibl.u-szeged.hu/36788/) Dolgozatok a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem és a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből. (XVI.) Szeged, 1940. pp. 145-159; * Adatok az avarság néprajzához. Archaeologiai Értesítő, III. folyam, 2. kötet, 1941; * Kolozsvári Márton és György Szent-György szobrának lószerszámja. Kolozsvár, 1942; * A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Der Grabfund von Koroncó und der altungarische Sattel. In. Archaeologia Hungarica XXVII. Országos Magyar Türténeti Múzeum, Budapest, 1943; * [Erdély településtörténetének vázlata Szent István koráig](https://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/27214/EM_1943_3-4_002_Laszlo_Gyula-Erdely_telepulestortenetenek_vazlata.pdf), Kolozsvár, 1943; * [A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben.](http://www.adatbank.ro/html/cim_pdf1014.pdf) Erdélyi Tudományos Intézet. Kolozsvár, 1943; * A honfoglaló magyar nép élete. Magyar Élet, Budapest, 1944; * Ősvallásunk nyomai egy szamosháti kocsitörténetben (különnyomat az Erdélyi Tududományos Intézet 1944. évi évkönyvéből), Kolozsvár, 1945; * Forradalmak az újkori művészetben 23 képpel, Józsa Béla Athenaeum, Kolozsvár, 1945; * A népvándorlás lovasnépeinek ősvallása. (különnyomat az Erdélyi Tududományos Intézet 1943. évi évkönyvéből) Kolozsvár, 1946; * Lehel kürtje. Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya. Budapest, 1953; * Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. Archaeologia Hungarica 34. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1955; * Az avarok hazánkban. (1. kiadás - 1500 példányban). Múzeumok Központi Propaganda Irodája. Budapest, 1956; * Lehel kürtje. Múzeumok Központi Propaganda Irodája. Budapest, 1958; * Az avarok hazánkban. (2. kiadás). Magyar Nemzeti Múzeum/Történeti Múzeum. Budapest, 1960; * Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet régészeti emlékei a Szovjetföldön. (2. kiadás). Akadémiai Kiadó. Budapest, 1961; * Hunor és Magyar nyomában. Gondolat Könyvkiadó. Budapest, 1967; * Vaszary János emlékezete. Somogyi Almanach 9. Somogy Megyei Levéltár – Somogyi Almanach Kiadóhivatala. Kaposvár, 1967; * Az ősember művészete. Corvina kiadó. Budapest, 1968; * A népvándorláskor művészete Magyarországon. Corvina kiadó, Budapest, 1970; * Steppenvolken en hun kunst. Hongaarse schakel in de Volksverhuizing. (ford. D. Ouwendijk) Gaado. Den Haag. 1970; ISBN: 9789060170120 * Steppenvölker und Germanen. Kunst der Völkerwanderungszeit. Pawlak Verlag. Herrsching am Ammersee, 1970; * L'art de nomades. Des scyrhes aux hongrois. Cercle d'art, Paris, 1971; * Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971; * L'art de nomades. Des scyrhes aux hongrois. Cercle d'art, Paris, 1972; * Lehel kürtje. Jászberényi Múzeumbaráti Kör, Jászberény, 1973; * A honfoglalókról. Diószegi Vilmos emlékének. Tankönyvkiadó. Budapest, 1973; * Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Gondolat, Budapest, 1974; ISBN: 9632800877 * A népvándorláskor művészete Magyarországon. Corvina, Budapest, 1974; ISBN: 9631316084 * The Art of the Migration Period. (ford. Balogh Barna). Corvina Press. Budapest, 1974; * A bócsai fejedelmi sír és a keceli kard. Cumania IV., 1976; * Egy fiú elindul. (ifjúsági regény). Móra, Budapest, 1976; * Régészeti tanulmányok. Magvető kiadó. Budapest, 1977; * A nagyszentmiklósi kincs. (közreműködő Rácz István) Corvina Kiadó. Budapest, 1977; * Művészetről, művészekről. Írások a képzőművészetről. Magvető Könyvkiadó. Budapest, 1978; * Régmúlt és jelen a Vidre partján. Írások Felgyőről. (László Gyula, Tari László, Nagyistók Sándor). Felgyői Róna Mgtsz. Felgyő, 1978; * A „kettős honfoglalás”. Magvető. Budapest, 1978; ISBN: 9632706609 * „Emlékezzünk régiekről”. A Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás. Móra. Budapest, 1979; * Régészeti levelek. Szerzői kiadás, 1980; * Őstörténetünk. Egy régész gondolatai néppé válásunkról. Tankönyvkiadó. Budapest, 1981; * 50 rajz a honfoglalókról. Budapest, 1982; * A nagyszentmiklósi kincs. (közreműködő Rácz István, 3. kiadás) Corvina Kiadó. Budapest, 1983; * „Emlékezzünk régiekről”. A Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás. Móra. Budapest, 1983; ISBN: 9631128660 * Der Goldschatz von Nagyszentmiklós (László Gyula, Rácz István, ford. Franz Gottschlich). Corvina Kiadó, Budapest, 1983; * The treasure of Nagyszentmiklós. (László Gyula, Rácz István, ford. Helen Tarnoy). Corvina Kiadó. Budapest, 1984; * Számadás népünkről. (tanulmánygyűjtemény). Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó. Budapest, 1986; ISBN: 9634227805 * Árpád népe. (monográfia). Helikon Kiadó. Budapest, 1988; * A ​honfoglaló magyar nép élete. Múzsák, Budapest, 1988; ISBN: 9635643632 * Őseinkről. (tanulmányok). Gondolat. Budapest, 1990; ISBN: 963282265X * Arckép és kézírás. (1–2. kötet). Veszprém, 1992; * Arckép és kézírás I–III. Új Horizont, Veszprém, 1992., 1994., 1996.; * A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület. Budapest, 1993; * A zurói temető Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1993; * „Emlékezzünk régiekről”. A Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás. Móra. Budapest, 1995; ISBN: 9631172511 * A honfoglaló magyarok. Corvina, Budapest, 1996; ISBN: 9631342158 * Ex libris. Mesterségem: régész. Budapest, 1996; * Góg és Magóg népe. (A szerző válogatása életművéből). Örökségünk könyvsorozat. Trikolor–Intermix, Budapest, 1996; ISBN: 9638352248 * The Magyars. Their life and civilisation. Corvina Books. First Thus edition 1996; * A honfoglaló magyar nép élete. Püski, Budapest, 1997; ISBN: 9639040576 * The Magyars. Their life and civilisation. Corvina Books. Budapest, 1999; * Számadás ​népünkről. (tanulmánygyűjtemény). Kriterion, Kolozsvár, 2001; ISBN: 9732606339 * A "kettős honfoglalás" (2. jav. kiadás); Helikon, Budapest, 2004; * A honfoglaló magyar nép élete. Püski, Budapest, 2006; * 50 rajz a honfoglalókról. Kairosz, Budapest, 2007; * 50 rajz a honfoglalókról. Kairosz, Budapest, 2014; * 50 rajz a honfoglalókról. Kairosz, Budapest, 2019; * Régészeti tanulmányok az avar társadalom történetéhez. Püski kiadó. Budapest, 2019; ## Tanulmányok * Adatok a kunok tegezéről. In. A Néprajzi Múzeum Országos Magyar Történeti Múzeum Néprajzi Tára Értesítője. (1940). XXXII. évfolyam 1-2. szám. pp. 51-59; * Budapest a népvándorlás korában. In. Budapest története. I. Budapest az ókorban. 2. (szerk. Szendy Károly.) Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1942. pp. 803–805; * Avar fejedelem sírja Bócsán. In. Cumania IV. Kecskemét, 1976., pp. 89–108; * A keceli aranykardos sír. Cumania IV. Kecskemét, 1976., pp. 109–114; * Das awarenzeitliche Gräberfeld in Csákberény-Orondpuszta. Monumenta Avarorum Archaeologica 11. Budapest, 2015; ## Díjak, elismerések * A Finn Oroszlánrend Lovagja, 1968; * Fitz József-díj, 1988; * Széchenyi-díj – Kimagasló tudományos életműve, iskolateremtő munkássága elismeréseként, 1991; * Nagy Lajos-díj, 1993; * Budapestért díj, 1993; * A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal 1995; * Magyar Örökség díj, 1995; --- # Agent Instructions: Querying This Documentation If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question. Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter: ``` GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/laszlo_gyula.md?ask= ``` The question should be specific, self-contained, and written in natural language. The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation. Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.