Barabás Endre

Középajta, 1870. március 5. – Budapest, 1945. május 25.

pedagógus, pedagógiai és közgazdasági szakíró

Az első világháború előtt Marosvásárhelyen, majd a kolozsvári tanítóképzőben tanított, 1911-től a dévai tanítóképző igazgatója volt. A Kemény Zsigmond Társaság tagja. A Marosvásárhelyen működő Székely Társaság megbízottjaként 1901-ben, előadás formájában is bemutattja a Magyar Közgazdasági Társaság gondozásában, írását A székely kivándorlás és a Romániában élő magyarok helyzete címmel. 1919-ben letartóztatták Nagyszebenben, majd kiutasították Romániából, ez után Budapesten helyezkedett el, miniszterelnökségi sajtócenzor, a Bocskai Társaság munkatársa, majd a Népies Irodalmi Társaság főigazgatói posztját töltötte be. Munkatársa maradt a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbségnek s román és német nyelvű testvérlapjainak. Az általa az erdélyiek számára alapított otthonban számos, a Budapesten tanuló fiatalnak nyújtott segítséget diplomájuk megszerzése érdekében. Az iskolai tanulmányaikat végzõk támogatására 1925-ben ún. „gyámszülõ társaságokat”, illetve a végzettek további sorsát figyelemmel kísérõ „gondviselõ társaságokat” hozott létre.

Barabás Endrének 1899-tõl rendszeresen jelentek meg írásai különbözõ kiadványokban, mint a Család és iskola, Gazdaszövetség, Magyar Tanítóképzõ, Néptanítók Lapja, Polgári Iskolai Közlöny, Szövetkezés, Közgazdasági Szemle, Köztelek, Magyar Gazdák Szemléje, Magyar Társadalomtudományi Szemle, Magyar Kisebbség, Erdélyi Hírek, Dévai Tanítóképzõ Értesítõje. Az utóbbi hármat, különbözõ idõszakokban, szerkesztette is.

Lugoson jelent meg szerzői név nélkül 1928-ban magyar és román nyelven Az erdélyi és magyarországi román egyházak és iskolák élete és szervezete a világháború előtt. 1929-ben szintén Lugoson magyarul és németül A romániai magyar nyelvű oktatás első tíz éve: 1918-1928 című nagyobb tanulmánya szintén név nélkül, valamint több, névvel jegyzett kisebb közleménye. Az erdélyi román és magyar oktatásügy alapos ismerője volt; széleskörű társadalmi tevékenységet fejtett ki népi származású tehetségek taníttatása érdekében. A romániai magyar oktatásügyről írott munkái forrásértékűek. A sepsiszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola Barabás Endre munkásságának tiszteletére róla nevezte el egyesületét, a civilszervezet neve: Barabás Endre Egyesület.

Munkái

• A székely kivándorlás és a Romániában élő magyarok helyzete. Budapest, 1901;

• Székelykeresztúr közgazdasági leírása. Budapest, 1904;

• Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely thj. város közgazdasági leírása. Budapest, 1904,

• Udvarhely vármegye közgazdasági leírása. Különlenyomat a Közgazdasági Szemle 1904. évi szeptemberi és októberi füzeteiből. Pesti Könynyomda Részvény Társaság. Budapest, 1904;

• Az erdélyrészi népfajok birtokaránya. In. Közgazdasági Szemle. Budapest, 1905;

• Maros-Torda vármegye és Maros-Vásárhely ... város közgazdasági leírása. Budapest, 1907;

• Románia oktatásügye. Budapest, 1907;

• Románia mezõgazdasági és szociális viszonyai. Kolozsvár, 1909;

• Kolozs vármegye közgazdasági leírása. Budapest, 1910;

• A falu társadalmi élete (Magyar Társadalomtudományi Szemle elsõ-második része, 1913. 7. évf. 5. sz. 329–349., valamint 1913. 7. évf. 6. sz. 420–441. és A nemzetiségi kérdésrõl (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1912. 6. évf. 9. sz. 675–698.

• Nagyenyed és a Bethlen-kollégium 1922-ben / összeáll. Barabás Endre ; A Bethlen-kollégium alapítása és fennállása 300. évfordulójának megünneplése Nagyenyeden, 1922. október 8-9-én / összeáll. Barabás Endre. Mindkettőt lásd Nagyenyedi album. Budapest, 1926.

• A romániai tanítóképzés. Magyar Tanítóképző, 1930/3. sz. 149-154. p.

• A falukutatás és a tanítók. Budapest, 1935.

• A magyar iskolaügy helyzete Romániában : 1918-1941. Kecskemét, 1944.