Cseke Péter

Recsenyéd, 1945. január 30. –

irodalomtörténész, eszmetörténész, sajtótörténész, újságíró, költő, szociográfus és egyetemi tanár

Középiskoláit 1963-ban végezte Székelyudvarhelyen, 1968-ban a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos tanári képesítést nyert. Tanított az egyetemen, 1990 után a filológiai tudományok doktora, egyetemi tanár a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Újságírói Tanszékén. Doktorátusvezető, a Hungarológiai tudományok doktori iskola tagja. 1990-től a Korunk szerkesztője.

A Falvak Dolgozó Népe belső munkatársa. Versei a Vitorla-ének c. lírai gyűjteményben (1967), fordításai a fiatal román költők Építő Amfion c. magyar antológiájában (1967) jelentek meg. Kommunikációs tevékenységével támogatta a Zerindi Képtár létrehozását. Egy valóságfeltáró műfaj teherbírása c. tanulmányában (Korunk, 1974/4, 5) a riport megújulásáról és a riportelemzés kérdéseiről értekezett, s ebben a műfajban jelentkezett nemsokára Forrás-kötettel is: Víznyugattól vízkeletig (riportok, 1976).

Szerepelt az Emberarcok c. riportkötetben (Beke Györggyel, Marosi Barnával, 1976), a Tollal, fegyverrel (1977) c. gyűjteményben és a Kötések, sodrásban c. riportantológiában (1979). Egy korrajzzá szélesülő riportja a kolozsvári magyar biológusnemzedék indulásáról (Azzá váltunk-e, akivé akartunk? Korunk 1979/7-8) arra figyeltetett fel, hogy a második irodalmi Forrás-nemzedékkel együtt új tudományos-műszaki nemzedék is indult. Látóhegyi töprengések c. kötetének (1979) riportjaiban, interjúiban a közelmúlt és a jelen irodalmának, művelődésének számos munkását szólaltatta meg. Kiemelkedett közülük az Adyfalváért hadakozó Papp Aurél, Debreczeni László vallomásai és a Kányádi Sándor apját megszólaltató Emberségből példát c. írás. Egyik utóbbi kötete A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. (Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2008.)

Munkái (válogatás)

• Víznyugattól vízkeletig. Riportok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976.

• Emberarcok. Riportkönyv Beke Györggyel és Marosi Barnával. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976.

• Látóhegyi töprengések. Riportok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.

• Hazatérő szavak. Publicisztikai írások, riportok (1970–1985). Albatrosz Könyvkiadó, Bukarest, 1985.

• Könyv és kenyér. Riportok, publicisztikai írások. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1991.

• Hazatérő szavak. Szociográfiai riportok. Püski, Budapest,1993.

• Korfordulós újesztendő. Szociográfiai riportok. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1994

• Vigyázó torony. Beszélgetések Debreczeni Lászlóval. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1995.

• Metaforától az élet felé. Kisebbségi értelmiség – kisebbségi nyilvánosság. Tanulmányok (1987–1997). Kriterion Könyvkiadó, Bukarest – Kolozsvár, 1997.

• Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat. Balassi Kiadó, Budapest, 2000.

• Láthatatlan emlékművek. Erdélyi variációk nyelv és lélek szövetségére (1970–2000). Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2000.

• Tényirodalom – szociográfia. Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 2001.

• Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kisebbségi létértelmezések. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003.

• Időrobbanás. Egy szellemi útkeresés műhelytörténetéből. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2003.

• Jöjjön el a mi időnk. Esszék, tanulmányok, dokumentumok. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2005.

• Legyen eszünk, ha már volt. Feljegyzések Európán innen, Erdélyen túl (1990–2005). Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc – Szépírás Kiadó, Szolnok, 2006.

• A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2008.

Díjak

• A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Pro Literatura díja (2004)

• A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem nívódíja az Időrobbanás (Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2003.) című esszé- és tanulmánykötetért (2004)

• A Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának Szabó Zoltán-díja (2005)

• A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem érdemoklevele az egyetemfejlesztéshez való hozzájárulásért (2005)

• Magyar Érdemrend tisztikeresztje, 2014. március 15