Botár Béla

Székelyudvarhely, 1915. augusztus 29. – Budapest, 1974. április 12.

költő, műfordító

Tanulmányait szülővárosában végezte, utána ugyanott kistisztviselő. Számos versét közölte a Székely Közélet, majd a Brassói Lapok, Ellenzék, Keleti Újság, Emberség, Székelység, Pásztortűz, Termés és Erdélyi Helikon. Versgyűjteménye Jobb a kőnek címmel jelent meg Székelyudvarhelyen, 1945-ben. Szegénységben eltöltött gyermekkora, a kisembersors keserűsége, zaklatottsága kap hangot Tompa László lírájához kötődő, a népiek és a szimbolisták hatását mutató költészetében. A második világháború után Budapesten élt, ahol a Csillag, az Élet és Irodalom, Kortárs, Ország-Világ, Szabad Föld és néhány napilap közölte írásait, valamint románból való műfordításait.

Munkái

• Jobb a kőnek, Székelyudvarhely, 1945;

• Költeményei megjelentek a Szép Versek (1964), a Magvető Könyvkiadó és a Míg meghallja fájó messzeség (1989) című antológiákban.

• Francisc Munteanu A boldog kereskedő című regényét az ő fordításában adta ki az Európa Könyvkiadó, 1961-ban.