Kiss Sándor

Papolc, 1809. – Csernovic, 1849. június

székely honvéd ezredes

Kisbirtokos székely nemesi családban született, apja őrnagy volt a császári és királyi határőrezredben, ezért fia utásziskolát végez a Bécs melletti Korneuburgban. 1821-től hadapródként szolgált a 15. (1. székely) határőrezredben. Kiss Sándor őrnagy parancsloksága alatt, 1848 nyarán a háromszéki és csíki közös székely huszárezredet Magyarországra vezényelik. A délvidéki harcokat követően 1848 elején már alszázadosi rangot kap, 1848. október 1-jétől százados lett a magyar honvédséghez csatlakozó 11. huszárezrednél, ahol decembertől őrnagyá és osztályparancsnokká léptetik elő. Kiss Sándor huszárezredes és a háromszéki határőr-gyalogezred egyik, szintén Magyarországra vezényelt zászlóalja 1848 decemberében csatlakozik Bem József hadtestparancsnok Erdély felszabadítására induló hadseregéhez. Az 1849. január 21-én a Nagyszeben melletti hősi csatát követően az 11. huszárezred helytállásáért alezredesi ranggal tüntetik ki. Az 1849. március 11-én zajlott második nagyszebeni csatát követően ezredesként a 11. huszárezred parancsnoka és huszár hadosztályparancsnok lesz. Részt vesz az 1849. május 4-étől május 21-éig, a Budavár ostrománál zajló harcokban, vitézségeért érdemrendet kap. A Tömös-völgyébe látogató Bem tábornok a kézdivásárhelyi Szász Dániel mérnök-századost megbíztaa, hogy a Tömösi-szorost egy sáncerődítménnyel zárja le, aki 1849. április–májusban mindössze hat hét leforgása alatt jól megépített erődítményt emeltet. 1849 júniusában, a 2. székely gyalogezred 85. és 86. zászlóaljaival, összesen 4500 emberrel védelmezte a Tömösi-szorost a behatoló 28000 fős orosz sereg ellen. A hagyomány szerint, miután megsebesült, egy székre kötöztette magát és úgy vezényelte katonáit. Az oroszok nem tudtak a szoroson áttörni, felbérelt helyi pásztorok vezették át a hegyeken őket, így a honvéd vonalak mögé kerültek. A szorosban hátramaradtakat a cári sereg elfogja, majd átadja Kiss Sándort az osztrákoknak, akik Csernivicba szállítják. A Tömösi-szorost védő honvédek egy része kitör a gyűrűből és Hosszúfalu felé vonult vissza, majd 1849 június 27-én a kökösi hidnál újra felveszi a harcot és győzelmet arat a betőrő oroszok fölött.

Cikkei a Pesti Hirlapban (1885. 359. sz. Az 1848. karácsony Sopronban, 1886. 154. sz. Budavár ostromához, az Alnoch epizod, 1891. 290. sz. Részlet Budavár bevételéről) jelentek meg.