Tompa Gábor
Marosvásárhely, 1957. augusztus 8. –
színházi rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója és főrendezője, egyetemi oktató, színészpedagógus, költő
Tompa Gábor 1957. augusztus 8-án született Marosvásárhelyen. Édesapja a szintén nagy hírű rendező, színházigazgató Tompa Miklós, akiről a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata is a nevét kapta (Tompa Miklós Társulat). Édesanyja a Marosvásárhelyi Székely Színház neves színésznője, Mende Gaby. Középiskolai tanulmányai után Bukarestben tanul tovább a Színház és Filmművészeti Akadémia rendező szakán. Itt olyan nemzetközi hírű színházi alkotók voltak mesterei, mint Liviu Ciulei, Mihai Dimiu és Cătălina Buzoianu. Sokat tanult édesapjától, Tompa Miklóstól, aki a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet rektora volt, és kivételes színházpedagógus, illetve Harag Györgytől is, akit szintén mesterének tart. Harag György rendez című visszaemlékezésében a tanítvány szemszögéből ír a nagy erdélyi realistáról (a mester hatvanadik születésnapja alkalmából), akitől sokat tanulhatott.
Miután 1981-ben rendezői diplomát szerzett, a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött rendezőnek. Már korai rendezéseiből is nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy realista mesterektől (is) tanult Tompa nem csupán továbbfejleszti a nagy elődök színpadi megoldásait, de sajátos rendezői nyelv megteremtésére törekszik. Általa hangsúlyosabban törtek be az erdélyi magyar színpadokra az ekkoriban épp fénykorát élő, nemzetközi elismerésnek örvendő román színház technikái, képszerű megoldásai. Tompa Gábor olyan újítóként lépett fel, aki a "hiányzó" avantgárd szellemiséget, az abszurd, szimbolista, ritualizáló, szcenografikus technikákat is sorra "kipróbálta" Kolozsvár színpadán. Merész kísérletezéssel közelített minden műhöz, újszerű rendezői nyelvében ötvözte a magyar és román színház legjobb hagyományait, a nagy elődök eredményeit, figyelve a legújabb nemzetközi fejleményekre is. Egyéni látásmódjával olyan formanyelvet alkotott, amely összetéveszthetetlenné tette "művészi kézjegyét". 1989-től a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára, majd megalapítja a kolozsvári színiegyetemet a Babeș-Bolyai Tudományegyetem keretében (előbb a bölcsészkar keretében, majd önállósulva Színház és Filmművészeti Fakultás néven működik tovább), amelynek 1991-től rendezői képzését is vezette.
1990-ben lett a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője. Hamar hozzálátott a színház arculatának átformálásához. Igazgatása alatt eltörölte a bérletrendszert, felszámolni igyekezett az általa megkövesedettnek ítélt struktúrákat, nyitni próbált a legkorszerűbb tendenciák felé. Új közönségrétegeket kívánt megszólítani (és kinevelni), ebbéli törekvéseiben pedig elsősorban a fiatal értelmiségre és a kolozsvári egyetemistákra alapozott. Heves támadások érték a konzervatívabb közönségrétegek részéről, számos kolozsvári értelmiségi, közszereplő és színházi ember támadta merész lépéseit. Mellé állt ugyanakkor az erdélyi értelmiség egy másik jelentős része (ennek következménye lett az a híres-hírhedt levélváltás, amely a kolozsvári és országos magyar sajtó, de elsősorban a kolozsvári Szabadság napilap hasábjain zajlott személye és az általa eszközölt változtatások körül). Kérlelhetetlenségével és kitartásával hamar afféle "erdélyi színházi fenegyerek"-ké vált, aki később sem szűnt meg konfliktusos személyiségnek lenni (legutóbb kolozsvári értelmiségiek egy csoportja követelte leváltását a színház éléről), de akinek törekvéseit szakmai sikerek sokasága és az ezeket koronázó nemzetközi hírnév igazolja. 1992-es paradigmatikus A kopasz énekesnő-rendezését sokan egyféle művészi programként tekintették, amely a kolozsvári színház jövendő arculatát is meghatározni kívánja. Már a kilencvenes évek elejétől szinte állandó alkotótársává válik Visky András dramaturg, író akivel közös munkában születtek legnagyobb sikerű rendezései.
2006-ban alkotói munkásságáért az Európai Színházi Unió egyéni tagjává választotta. 2008-ban az általa vezetett intézmény (egészében) is felvételt nyert a Színházi Unióba. 2007 januárjától a Kaliforniai Egyetem (San Diego) Színházi Tanszékén a Rendezői Program vezetője.
Külföldi rendezései
Per Olov Enquist: Ének Phaedráért – Nemzeti Színház, Skopje, Jugoszlávia. 1987;
Büchner: Woyzeck – Újvidéki Színház, Jugoszlávia, 1990;
Camus: A félreértés – Szigligeti Színház, Szolnok, Magyarország. 1991;
Székely János: Mórok – Gyulai Várszínház, Magyarország. 1991;
Beckett: Ó, azok a szép napok! – Wilma Theatre, Philadelphia, AEA (workshop). 1992;
Beckett: Godot-ra várva – Szigligeti Színház, Szolnok, Magyarország. 1992;
Shakespeare: Hamlet – Tramway Theatre, Glasgow, Nagy-Britannia. 1994;
Beckett: Godot-ra várva – Freiburg Staatstheater, Németország. 1995;
Ionesco: A kopasz énekesnő – Theatre de l`Union, Limoges, Franciaország. 1996;
Vişniec: Bohóc kerestetik – Auersperg Fünftzen, Bécs, Ausztria. 1996;
Molière: Tartuffe – Thália Színház, Budapest, Magyarország. 1996;
Mrożek: Tango – Pesti Színház, Budapest, Magyarország. 1997;
Camus: A félreértés – Akademietheater, Bécs, Ausztria. 1997;
Mrożek: Tango – Teatre Lliure, Barcelona, Spanyolország. 1999;
Beckett: Godot-ra várva – Theatre Lyric, Belfast, Nagy-Britannia. 1999;
Molière: Kényeskedők – Teatre Alegria, Barcelona, Spanyolország;
Ionesco: A kopasz énekesnő – Theatre Athenee - Louis Jouvet, Párizs, Franciaország. 2000;
Molière: Tartuffe – Theatre de l`Union, Limoges, Franciaország. 2000;
Beckett: A játszma vége – Teatre Principale de Palma, Spanyolország. 2000;
Shakespeare: Lear király – Vígszínház, Budapest, Magyarország. 2001;
Beckett: Godot-ra várva – Manitoba Theatre Centre, Winnipeg, Kanada. 2001;
Visky András: Júlia – Thália Színház, Budapest – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 2002;
Camus: A félreértés – Vígszínház, Budapest, Magyarország. 2002;
Csehov: Három nővér – Staatsteather Freiburg, Németország. 2002;
Pirandello: Ma este rögtönözve játszunk – Staatsteather Freiburg, Németország. 2003;
Beckett: Godot-ra várva – Vígszínház, Budapest, Magyarország. 2003;
Ionesco: Az új lakó – Northern Stage Ensemble, Newcastle, Nagy-Britannia. 2004;
Euripidész nyomán: Médeia körök – Újvidéki Színház, Szerbia. 2005;
Mrożek: Tango - A Kaliforniai Egyetem Színházi Tanszéke, San Diego, USA. 2008;
Büchner: Woyzeck - La Jolla Playhouse-Potiker Theatre, San Diego, USA. 2009;
Ruins True - A The Sushi Center for the Urban Arts, San Diego és a Kolozsvári Állami Magyar Színház koprodukciója. 2010;
Romániai rendezései
Beckett: Ó, azok a szép napok! – Színház és Filmművészeti Főiskola, Bukarest. 1979;
Büchner: Woyzeck – Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. 1980;
Mrożek: Tangó – Színház és Filmművészeti Főiskola, Bukarest. 1981;
Albee: Mese az állatkertről – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. 1982;
Bulgakov: Ivan, a rettentő – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1982;
Bulgakov: Ivan, a rettentő – Bulandra Színház, Bukarest. 1983;
Mrożek: Piotr Ohey mártíromsága – Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem. 1983;
Blaga: Manole mester – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1983;
Caragiale: Zűrzavaros éjszaka – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. 1984;
Feydeau: Zsákbamacska – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1984;
Dehel Gábor: Az ártatlan – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1984;
Mrożek: Tangó – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1985;
Poliakoff: Cukorváros – Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Marosvásárhely. 1986;
Shakespeare: Hamlet – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1987;
Sütő András: Vidám sirató – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1987;
Caragiale: Zűrzavaros éjszaka – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1988;
Kao Hszing-csien: A buszmegálló – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1989;
Sigmond István: Szerelemeső – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1989;
Ispirescu: A kocsi előállt – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. 1989;
Heltai Jenő: Naftalin – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1990
Shakespeare: Ahogy tetszik – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1991;
Székely János: Mórok – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1991;
Shakespeare: Szentivánéji álom – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1992;
Ionesco: A kopasz énekesnő – Kolozsvári Állami Magyar Színház (Jelölés az 1992-es év legjobb előadása és legjobb rendező és legjobb női alakítás – Spolarics Andrea – díjakra)
Camus: A félreértés – Kolozsvári Állami Magyar Színház (Jelölés az 1993-as év legjobb előadása és legjobb női alakítás – Spolarics Andrea – díjakra). 1993;
Molière: Tartuffe – Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Marosvásárhely. 1994;
Büchner: Woyzeck – Bulandra Színház, Bukarest. 1995;
Bulgakov: Képmutatók cselszövése – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1995;
Shakespeare: Hamlet – Craiovai Nemzeti Színház. 1997;
Gombrowicz: Operett – Kolozsvári Állami Magyar Színház (Jelölés az 1997-es év legjobb előadása díjra). 1997;
Shakespeare: Troilus és Cressida – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1998;
Beckett: A játszma vége – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1999;
Molière: A mizantróp – Kolozsvári Állami Magyar Színház (Jelölés a 2001-es év legjobb előadása díjra). 2000;
Mrożek: Károly – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 2001;
Visky András: Júlia – Thália Színház, Budapest – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 2002;
Ionesco: Jacques vagy a behódolás – Kolozsvári Állami Magyar Színház (Jelölés a 2003-as év legjobb előadása díjra). 2003;
Beckett: Játék – Thália Színház, Budapest – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 2003;
S. Witkiewicz: Svábbogarak – Szebeni Radu Stanca Színház, Nagyszeben. 2003;
Jarry: Leláncolt Übü – Komédia Színház, Bukarest. 2004;
Beckett: Ó, azok a szép napok! – Komédia Színház, Bukarest. 2004.
I.L. Caragiale: Az elveszett levél – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 2005;
Visky András: Tanítványok – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 2005;
Beckett: Godot-ra várva – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy. 2005;
Mrożek: Ház a határon – Radu Stanca Színház, Nagyszeben. 2005;
Visky András: Hosszú péntek – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 2006;
Heiner Müller: Kvartett – Temesvári Csepűrágó Alapítvány, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Nottara Színház, Bukarest, Metropolis Ifjúsági Színház, Bukarest. 2006;
Shakespeare: Lear király – Lucian Blaga Nemzeti Színház, Kolozsvár. 2006;
Ionesco: Rinocéroszok – Radu Stanca Színház, Nagyszeben. 2006;
Csehov: Három nővér – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 2008;
Shakespeare: III. Richárd – Kolozsvári Állami Magyar Színház, Gyulai Várszínház. 2008;
Visky András: Visszaszületés – Kolozsvári Állami Magyar Színház. 2009;
Ionesco: A kopasz énekesnő - Lucian Blaga Nemzeti Színház, Kolozsvár. 2009;
Büchner: "Leonce és Léna" - Kolozsvári Állami Magyar Szinház. 2010;
Visky András: "Alkoholisták" - Kolozsvári Állami Magyar Szinház. 2010;
Mozart: "Don Giovanni" - Kolozsvári Román Nemzeti Opera. 2010;
Molière: "A mizantróp" - Iasi-i Nemzeti Színház. 2011;
Filmek
Álarc mögött – (TVR – 1978) - rövidfilm;
Fúga – (TVR – 1978) – portréfilm Jagamas Jánosról
Kínai védelem (Objektív Stúdió – 1999) – magyar-román-francia nagyjátékfilm;
Oktatói tevékenység
1990–1995 – Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, rendező szak
1991 – a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem, Filológia Fakultása keretében induló Színművészeti szekció alapítója
1995 – színész osztály, Freiburg-i Színművészeti Iskola, Németország
1995 1999 – Színművészeti Akadémia, Barcelona
1999–2000 – színész osztályok a Barcelonai és Terrassa-i Színművészeti Intézetekben, Spanyolország
2007 - A University of California San Diego Színházi Tanszékén a rendezői szak vezetője
Workshop-ok rendezőknek
International Workshop Festival, Manchester, Nagy Britannia, 1993;
International Workshop Festival, Glasgow, Nagy Britannia, 1994;
International Workshop Festival, Belfast, Nagy Britannia, 2000;
Festival de la Francofonie, Limoges, Franciaország, 2003;
Workshop on Shakespeare, Palma de Mallorca, Spanyolország, 2003;
Brunel Egyetem, London, Nagy Britannia, 2005 (MA-program rendezők számára
Megjelent kötetek
A hűtlen színház – esszé, Kriterion, Bukarest, 1987;
Óra, árnyékok – versek, Kriterion, Bukarest, 1989;
Készenlét – versek, Héttorony, Budapest, 1990;
Romániai magyar négykezesek – versek, Visky Andrással, Jelenkor, Pécs, 1994;
A késdöfés gyöngédsége – tanulmányok, Komp-Press, Kolozsvár, 1995;
Aki nem én – versek, Mentor, Marosvásárhely, 1996;
Depressio Transilvanyae – versek, Kovács András Ferenccel, Pallas Akadémia, 1998;
Lidércbánya – versek, Pallas Akadémia, 2004;
Noé színháza – válogatott versek, Pallas Akadémia, 2004;
A tatu hozománya – gyermekversek, Pallas Akadémia, 2007;
Díjak és kitüntetések
UNITER (Román Színházi Szövetség):
Az év legjobb előadása - 2005 - jelölés (Godot-ra várva - sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház)
Az év legjobb előadása - 2003 - jelölés (Jacques vagy a behódolás)
Kiváló művész elismerés – 2002
Az év legjobb rendezője (1984, 1987, 1993, 1997, 2008)
Az év legjobb előadása (1989, 1992, 2008)
Az év legjobb előadása Jugoszláviában (1990)
EMKE -Díj (1992)
Az "I. L. Caragiale" Országos Színházi Fesztivál legjobb rendezése (1992, 1996)
Az év legjobb külföldi előadása Angliában (1993)
A Kisinyovi Nemzetközi Színházi Fesztivál legjobb rendezője és legjobb előadása (1994)
Theaterspreis, Stuttgart (1995)
A magyarországi Országos Színházi Találkozó legjobb rendezése (1996)
Interferenciák-díj (1996)
A Cuvântul folyóirat díja az év művészének (1996)
Kritikusok díja (ITI, Románia, 1997)
A Soros Alapítvány Kortárs Művészeti díja (1997)
Kriterion-koszorú (1997)
Francia Kultúráért-díj (1997, a bécsi Camus-, a pesti Tartuffe-, valamint a kolozsvári és a limogesi Ionesco-darab rendezéséért)
A Salerno-i Filmfesztivál „Best First Feature” díja a Kínai védelem rendezéséért (1999)
Románia elnökének, Emil Constantinescunak államelnöki kitüntetése (Steaua României, 2000)
Érdemes művész (2002)
Román Dráma Fesztiválja – Legjobb rendezésért járó díj, (2004, Temesvár)
A Szabadság napilap díja a sajtóban legtöbbet szerepelt kolozsvári magyar kulturális személyiségnek művészeti-szakmai elismeréseként (2004)
Az év legjobb előadása – 2005 – UNITER-jelölés (Godot-ra várva – sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház)
Román Komédia Fesztiválja - Legjobb rendezésért járó díj (2007, Bukarest)
Aranyalma-díj (2007)
Médiakiválóság-díj (2008, 2010)
A Magyar Kultúra Követe (2009)
Hevesi Sándor-díj (2011)
Last updated