Szentkatolnai Bálint Gábor
Last updated
Was this helpful?
Last updated
Was this helpful?
Szentkatolna, 1844. március 13. – Temesvár, 1913. május 26.
székely nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanár
Bálint Gábor 1844. március 13-án született egy kis székely faluban, Szentkatolnán. Már gyerekkorától kezdtek „ráragadni” a nyelvek: édesapjától megtanult németül, majd sorra elsajátította az ókori klasszikus nyelveket: a hébert, a görögöt és a latint, majd nyugati nyelveket is. Mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt. Ezt követően Bécsben, majd Pesten tanult. Érdeklődése ekkor kezdett a keleti nyelvek tanulmányozása felé irányulni, melyben szerepet játszott a székelység eredetének megtalálására irányuló igyekezete és példaképének, hatása.
Megismerkedett a kor híres magyar turkológusával, Vámbéry Árminnal, aki támogatta a tehetséges ifjút, s nagy hatással volt rá. Bálint nemsokára írt egy török nyelvtankönyvet is. Másik meghatározó élmény volt számára, amikor joghallgatóként a pesti egyetemen megismerkedett Fogarasi János akadémikussal, aki éppen a magyar nyelv szótárát szerkesztette. Sőt, éppen akkor a Magyar Tudományos Akadémia keresett egy fiatal nyelvtudóst, aki elutazna az Orosz Birodalomba, hogy a mongol és a mandzsu nyelvet tanulmányozza. Fogarasi János ajánlására Bálint Gábort küldték ki, aki 1871-ben kezdte meg oroszországi kutatómunkáját. Bálint Gábor először Kazánba utazott, ahol a Kazáni Egyetemen előtanulmányokat folytat. Legelőbb a kazányi tatárok közt gyűjtött nyelvi anyagot, és már itt elkezdené a nyugat-mongol kalmük nyelvet tanulni. Az Akadémiához 1871. szeptember 2-án írt jelentése szerint:
„Alulirt 1871. június 17-én érkeztem Kazán városába, s csakhamar tudtomra esett, hogy a mongol kalmik, s a többi keleti nyelvek tanszéke az itteni egyetemről a keleti könyvtárral együtt Sz. Pétervárra tétetett át s hogy jelenleg említett városban csak árnya maradt az előbbi hires keleti nyelvészetnek." Akadémiai Értesítő 5 (1871) p. 244
Ennek ellenére, Bálint Gábor már kazáni tartózkodása során elkezdett kalmükül tanulni a Kazáni Missziós Akadémia híres tanárától, V. V. Mirotvorcevtől. 1871 szeptemberétől 1872 májusáig Asztrahánban folytatta terepmunkáját a kalmükök között, jelentős nyelvi anyagot gyűjtve. Asztraháni tartózkodását követően útjának következő állomása 1872 májusától Szentpétervár volt, hogy ott tovább tanulmányozza a mongol és a finnugor nyelveket és sinológiai konzultációkat is folytat. Bár az Magyat Tudományos Akadémia által kitűzött feladatában szerepelt a Kelet-Mongóliába való utazás, és az ottani halha, a keleti mongolok között nyelv tanulmányozása. Bálint Gábor ekkor még kevéssé hajlik erre és elegendőnek véli a kalmük gyűjtés anyagát, végül 1873. február 20-án mégis folytatta útját Mongólia felé, 1873 áprilisában megérkezett Urgába (Yeke Küriyen, mai Ulānbātar), ahol öt hónapon keresztül gyűjtött nyelvi, főleg halha anyagot. A kalmük és a halha nyelvek lejegyzése mellett Bálint Gábor a burját nyelvvel is foglalkozott és a déli-mongolhoz tartozó csahar nyelvből is megpróbál gyűjteni. Hazatérte után, a Magyar Tudományos Akadémia 1874. március 2-i ülésén tart részletes beszámolót. A kutatási eredményeit összegző műve: Jelentése Oroszország és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól. Melléklet öt khálymik dano hangjegye. a Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből 4 (1875) 3 sorozatban jelenik meg.
Bálint Gábor nagy reményekkel jön haza, magántanári kinevezést kap a pesti egyetemen, és beszámolóinak hallatán többen, köztük Vámbéry Ármin, Hunfalvy Pál és Ballagi Mór is a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának ajánlotta a tehetséges keletkutatót. Páratlan nyelvtehetségét azonban csak rövid ideig kamatoztathatta Budapesten. 1877-ben kiad egy burját nyelvtant és ismerteti a burját nyelvet a Nyelvtudományi Közleményekben megjelent Az éjszaki burját-mongol nyelvjárás rövid ismertetése című tanulmányában. A kalmük anyagát német nyelvű fordítással és magyarázatokkal ellátva kívánta kiadatni, amit 1879-ben kézíratban a Nyelvtudományi Bizottság elé tár. A kézirata átírási rendszere nagy pontossággal rögzítette a kalmük (nyugati-mongol) beszélt nyelv múlt századi állapotát. Az elmarasztaló bírálat hatására azonban sohasem fejezi be művét. Fogarasi János halála után, egy ideig Arany János támogatta, de budapesti karrierje hamar véget ért, egyetemi állása megszűnt (ebben személyes ellentétek is szerepet játszhattak). Bálint Gábor 1879-ben bejelenti, hogy száműzetésbe vonul, és elhagyja az országot.
Tizenkét éves külföldi munkája során változatos munkákat kapott. Az oszmán birodalomban fontos bizalmi állásokat nyert el. Az 1890-es években az itthoniak arról értesülhettek, hogy az athéni egyetemen arab nyelvet oktat. Külföldi sikerei ellenére hazánkban mégsem ismerték el igazán. Bálint ui. tagadta a magyar nyelv akkor divatos és támogatott finnugor eredetét, ugyanakkor a 19. század végi ugor-török háborúban a török eredeztetést sem fogadta el, azt állítva, hogy a magyar a 150 milliós turáni nyelvek egyik önálló ága, a hun és szkíta nyelvvel hozható kapcsolatba.
Az 1890-es években a székelyek történész vezetésével mozgalmat indítottak, hogy hazahívják Bálintot. Először az Akadémián próbálkoztak, majd végül a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem urál-altaji tanszékének élére kapott kinevezést. 1893-ban foglalta el állását, tizenkilenc évig tanított itt. Ekkor Kolozsvárott a diákok olyan nyelveket ismerhettek meg, mint sehol Európában. Bálint a városban kiváló lehetőséget kapott: az Erdélyi Múzeum c. folyóirat leközölte tanulmányait, majd ott jelentek meg kaukázusi, kabard tanulmányai is. 1901-ben megjelent A honfoglalás revíziója című művében, a magyar honfoglalást értékeli újra.
Bálint Gábor tudományos megítélése kettős. Miközben élete során számos nyelvvel ismerkedett meg, ezek közül többnél is összefüggést feltételezett a magyarral, így előbb a mongollal, később a kabard és a tamil nyelvvel rokonította a magyar nyelvet. Kritikusai szerint, noha nyelvtehetsége egyedülálló, nyelvleírásai alapos és gondos munkáról tanúskodnak, s nyelvi gyűjtései igen értékes anyagot jelentenek a mai kutatás számára is (ezek részben már kiadásra is kerültek neves tudósok által, részben pedig feldolgozás alatt állnak) az összehasonlító nyelvészet terén végzett munkája, módszerei ezen a területen nem voltak megfelelőek, a nyelvrokonságot érzelmi alapon közelítette meg. Mongol-magyar szóhasonlításai között számos helyes, igazolható párhuzam szerepel, melyeket későbbi kutatók is alátámasztottak és felhasználtak munkáikban, ugyanakkor nagy részük megalapozatlan, és az igazolt párhuzamok sem rokoni kapcsolat eredményei, hanem (néhány tisztázandó kivételtől eltekintve) mind a magyar, mind a mongol nyelvben török eredetű vagy közvetítésű elemek.
Bálint Gábor első igazi méltatása 1944-ben történt Kolozsvárott. Ezt követően Szentkatolna tanítója, 1969-ben közreadta a róla gyűjtött helyi megemlékezéséket. Magyarországon előbb Kara György foglalkozott Bálint Gábor anyagaival (kiadta levelezése egy részét, az Akadémiának írt jelentését stb.), majd Bese Lajos és Nagy Lajos adott ki kisebb részleteket mongol népköltészeti gyűjtéseiből. Volgai tatár gyűjtését Berta Árpád dolgozta fel és adta ki 1988-ban, míg az 1990-es évek óta Birtalan Ágnes készíti kiadásra kalmük és halha gyűjtéseit és nyelvi anyagát. A kézdivásárhelyi református temetőben nyugszik.
Oroszország- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól: melléklet öt khálymik dano hangjegye. Budapest, 1874;
Török nyelvtan. (alak-, mondattan, olvasókönyv és szótár). Kézikönyvül és magántanulásra. Budapest, 1875;
Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1875-1877; (Kazáni tatár szövegek és fordítás, Kazáni tatár szótár, Kazáni tatár nyelvtan egybekötve)
Kazáni tatár Nyelvtanulmányok. Budapest, 1877;
Kazáni tatár szövegek és fordítás. Budapest, 1875;
Kazáni tatár szótár. Budapest, 1876;
Százötven nap halha-mongol földön. In: Akadémiai Értesítő, 1876, pp. 109-117.
Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó, Budapest. 1876;
Kazáni tatár nyelvtan. (Hang- alak- és mondattan). Budapest, 1877;
Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén. Madsar Monghol khojor khele adalitkhakho bicsik (Magyar mongol két nyelvet egyenlítő irat), Hornyánszky Victor. Budapest 1877. (magánkiadás)
Az éjszaki burját-mongol nyelvjárás rövid ismertetése. In: Nyelvtudományi Közlemények, 1877. XIII, pp. 169–248.
A tamul nyelv a turáni nyelvek sanszkritja vagy van-e a magyarnak testvére? Erdélyi Múzeum (1888), V. évf., I. füzet, pp. 33-55, pp. 215-236;
Első rész: Tamul nyelvtan (latinos átírással) tekintettel a többi tizenegy tárgynyelvre és a magyarra. Második rész: Magyar-Tamul gyöknyomozó szótár tekintettel a közép-turánság főbb nyelveire. In. Gróf Széchényi Béla keletázsiai útjának tudományos eredménye 1877-1880. (Második kötet). A gyűjtött anyag feldolgozása. Kilián Grigyes egyetemi könyvárus bizományában. Budapest. 1897.
Tamulischen (Dravidische) Studien in zwei Teilen. In. Wissenschaftliche Ergebnisse de Reise des Grafen Béla Széchenyi in Ostasien 1877-1880. Zweiter Band. Wien 1898, pp. 1-432
A mongol császárság története, Erdélyi Múzeum (1895) pp. 121-128, pp. 209-218, pp. 248–259;
Kabard Nyelvtan, Kolozsvár, 1900;
A honfoglalás revíziója vagyis: a hún, székely, magyar, besenye, kún kérdés tisztázása. A szerző Szádeczky Lajosnak szóló ajánlásával; (Revisio Historiae Occupationis Hungariae), Kolozsvár, 1901; ISBN 963-959-2625, 978-963-9592-62-9
Scripsit Gabriel Bálint-Illyés (de Szentkatolna) Professor Linguarum Turanicarum in Universitate Kolozsvariensi. In Typographeo Gutenbergiano Kolozsváriensi, 1904;
Szenkatolnai Bálint Gábor - Válogatott írások. (szerk. ). (Kiadó nékül). Budapest, 2005;
Szentkatolnai Bálint Gábor - A magyar nyelv Dél-Indiában. Szentkatolnai Bálint Gábor tamil-magyar szóegyeztető szótárát mai magyar nyelvezetre igazította és az ismertető fejezeteket írta Tharan-Trieb Marianne. Fríg kiadó. Budapest, 2007; ISBN 9879639836042
A honfoglalás revíziója, vagyis a hún, székely, magyar, besenye, kún kérdés tisztázása. Püski kiadó, 2008; ISBN 9789639592698;
Szentkatolnai Bálint Gábor - A magyar nyelv Dél-Indiában. Szentkatolnai Bálint Gábor tamil-magyar szóegyeztető szótárát mai magyar nyelvezetre igazította és az ismertető fejezeteket írta Tharan-Trieb Marianne. Fríg kiadó. Budapest, 2008 ISBN: 9879639836044
A romanized grammar of the East-and West-Mongolian languages: with popular chrestomathies of both dialects. Budapest oriental reprints. Series B (3). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára: Kőrösi Csoma Társaság, Budapest. ISBN 978-963-7451-19-5
Kalmyk Folklore and Folk Culture in the mid-19th Century. Philological Studies on the Basis of Gábor Bálint of Szentkatolna’s Kalmyk Texts. (kalmük népköltési és nyelvjárási gyűjtés szerk. Birtalan Ágnes) (Oriental Studies, 15.) Budapest–Elista, 2011.
Mongol-turáni nyelvkönyv (Mongol nyelvjárások szöveggyűjteménnyel). Püski-Masszi. Budapest, 2012;
A mandsuk szertartásos könyv. Hermit Könyvkiadó. Onga. 2018; ISBN: 9786155797125
Válogatott művek. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszerda, 2017;
A kabard–magyar–latin szótár kézirata. 1128 lap, dobozban. A címlapon kézinyomdával nyomtatva: Dr. Szentkatolnai Bálint Gábor ajándéka a Székely Nemzeti Múzeumnak.” Leltári száma. IV. 989. Kézirattári száma: II. C. 58. (A leltárkönyv szerint a kéziratot Bálint Gábor 1906-ban ajándékozta A Székely Nemzeti Múzeumnak.)
Tamul (dravida) nyelvtan és szótár. Székely Nemzeti Múzeumn. Leltári száma 103–1891. Kézirattári száma: I. B.
Nyugati mongol (kálmik) szövegek, Nr.: Magyar Nyelvtudomány 4/109.
Keleti mongol (khalkha) szövegek, Nr.: Ms 1379/2
A Romanized Grammar of the East- and West-Mongolian
Languages. With popular Chrestomaties of both Dialects.Containing alliterative Folk-Songs, Anecdotes, Conversations, Fables, Proverbs, Prayers,
Letters, Writs and the Description of the Characteristical Usages and Housekeeping of the Mongolians; every piece with faithful Translation, by Professor G. Bálint of Szentkatolna Nr. 1: 81, Nr. 2: Ms 1379/1.
Birtalan Ágnes - Dzsingisz kán nyíltszívű népének nyelve - Szentkatolnai Bálint Gábor kalmük és halha nyelvi és népköltészeti anyagairól In. Keletkutatás. A Kőrösi Csoma Társaság folyóirata. Kiadja a Kőrösi Csoma Társaság. Budapest, 2015. ősz, pp. 5-30;
Vásáry István - Szentkatolnai Bálint Gábor orientalista és utazó (1844–1913). In. Keletkutatás. A Kőrösi Csoma Társaság folyóirata. Kiadja a Kőrösi Csoma Társaság. Budapest, 2015. ősz, pp. 31-40;
Rákos Attila - Szentkatolnai Bálint Gábor és a magyar–mongol nyelvhasonlítás kezdetei a 18–19. században. In. Keletkutatás. A Kőrösi Csoma Társaság folyóírata. Kiadja a Kőrösi Csoma Társaság. Budapest, 2015. ősz, pp. 61-84;
Baski Imre - Szentkatolnai Bálint Gábor keresztény tatár nyelvi gyűjtése. In. Keletkutatás. A Kőrösi Csoma Társaság folyóirata. Kiadja a Kőrösi Csoma Társaság. Budapest, 2015. ősz, pp. 31-40;
A rendszerváltást követően, a szentkatolnai iskola felvette Bálint Gábor nevét, majd az erdélyi értelmiségiek 1994-ben, születésének 150. évfordulóján Szentkatolnán és Kolozsvárott tudományos ülést tartottak.
A tiszteletére nemzetközi konferenciát rendeznek 2006 decemberében Budapesten.
A magyarság eredetének nyelvészeti emlékei. Szentkatolnai Bálint Gábor emlékkonferencia, Táltos, Sepsiszentgyörgy. 2007;
Birtalan Ágnes szerkesztésében 2009-ben jelent meg Bálint Gábor mongol nyelvtanának kézirata fakszimile kiadásban, valamint 2011-ben kalmük nyelvi gyűjtésének anyaga (facsimile, angol fordítás és magyarázatok).
Acta Siculiaca 2007, pp. 527–514
Bálint Gábor emlékezete (szerk. ). Egy kolozsvári egyetemi tanár oroszországi és belsőázsiai nyelvtanulmányai, Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár. 1945
Szülőfalujában, Szentkatolnán máig nagy kultusz övezi a tudóst. A faluban létrehoztak egy egyesületet, amely folyamatosan életben tartja emlékét. Az iskola tanára, szintén szívén viseli egykori földije emlékét, kis kiadója eddig két könyvet jelentetett meg róla, és most készíti elő harmadik kötetét. Közben a baptista egyház lelkésze, összegyűjtötte és 2005-ben kiadta Bálint Gábor leveleit és a vele kapcsolatos dokumentumokat.