Endes Miklós
Székelyudvarhely 1872. augusztus 2. – Budapest 1945. szeptember 26.
székely történetíró, jogtudós, címzetes kúriai bíró
Székelyudvarhelyen született csíkszentsimoni Endes Kálmán és csíkmadéfalvi Istvánffi Jozefin gyermekeként 1872. augusztus 2-án. Nagyapja hosszú időn keresztül alcsíki alkirálybírói tisztséget viselt. Apja a család tizenkettedik, legkisebb gyereke volt, tisztviselői pályára lépett, így került Székelyudvarhelyre, ahol Endes Miklós született. Középiskolás éveit a neveltetését magára vállaló nagybátyja, Miklós Gábor közbenjárására 1881. szeptember 1-jén Marosvásárhelyen kezdi. Középiskolái utolsó két évét Székelyudvarhelyen végezi, itt érettségizik 1889. június 3-4-én. 1889 szeptemberében beiratkozik a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karára, amit 1892. december 19-20-án végez el. Ezt követően 1892. december 26-tól joggyakornok a nagyszebeni királyi törvényszéken 1893 augusztusáig. 1893. augusztus 2-án a székelykeresztúri járásbírósághoz nevezik ki aljegyzővé, ahonnan 1894. májusban a brassói királyi törvényszékhez kerül. 1896. február 29-én leteszi a bírói vizsgát, 1896. augusztus 15-én a kolozsvári ítélőtábla kerületéhez tartozó gyulafehérvári törvényszék jegyzője lesz. 1898. október 29-én feleségül veszi Sándor Rózáliát, Sándor Imre genealógus hugát. 1896. október 15-én a tanácsjegyzője lesz. 1898. október 1-től a kolozsvári királyi törvényszék albírája, 1900. augusztus elején a kolozsvári ügyészségnél alügyészi kinevezést kap. 1904 júniusában kinevezik a csíkszentmártoni királyi járásbíróság vezető járásbírójává, ezzel Csík megye Törvényhatósági Bizottságának tagja lesz. 1905. október végén visszamegy Kolozsvárra, ahol a városi járásbírósághoz kerül. 1907 januárja és 1911 májusa között a kolozsvári törvényszéknél bíró. 1911. május elején kinevezik a kolozsvári királiy ítélőtábla elnöki titkárává. 1913. március 18-án királyi ítélőtáblai bíró lesz, 1913. szeptember elejétől áthelyezik a budapesti királyi ítélőtáblához. 1921. október 24-én kúriai bíró, 1921. november 12-én közigazgatási bíró lesz. 1922-től közigazgatási ítélőbírói beosztásban dolgozik nyugalomba vonulásáig. 1938 júniusában tudomására jut, hogy nálánál rangban kisebbek kaptak tanácselnöki kinevezést, megtagadja, hogy azok elnöklete alatt működjön. Miután sorozatos hivatali méltánytalanságok érik, 1939. február 28-án nyugdíjba vonul és minden idejét a történetírásnak szenteli. Utólag, 1941. augusztus 23-án a magyar királyi közigazgatási bíróság címzetes tanácselnöki címével tüntetik ki.
A székelyek múltját, őstörténetét, Csík vármegye történetét, valamint családtörténetet kutatott. Írásai megmaradtak az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában és szabadon kutathatók. Aktív közéleti tevékenységet folytatott, alapítója 1902-ben a Genealógiai Füzeteknek, 1907-ben az Erdélyi Múzeum Egyesület Jogi és Társadalomtudományi Osztályának, 1908-ban az Erdélyi Pártfogó Egyesületnek, valamint vezetője volt az 1920-ban alakult Hargitaváralja jelképes székely községnek. Munkássága során rengeteg tanulmányát adta elő és több könyve jelent meg, sok írása kiadatlan. Kéziratanyagot az halála után, 1947-ben az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában letétbe helyezték.
Művei
Az Erdélyi Pártfogó Egyesület évkönyve. (szerk. Sándor Imrével). Kolozsvár 1910;
Az Erdélyi Pártfogó Egyesület évi jelentése. (szerk. Sándor Imrével). Kolozsvár, 1913;
Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története. Budapest, 1935;
Csík története, 1937;
Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig, Hargitaváralja, 1938;
Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek Csík vármegye földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1938;
B. Báthori László. Budapest, 1940;
Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. (reprint kiadás az 1938-as első kiadás alapján). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994;
Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig (reprint kiadás). Útravaló-sorozat. Csíkszereda Kiadóhivatal, 2013;
Tanulmányok
Donatió a Székelyföldön. In: Genealógiai Füzetek. Kolozsvár, 1. évf. 1903;
Barcsay Ákos címerlevele. Genealógiai Füzetek, 1903;
Barcsay Ákos Erdély közjogában. In: Genealógiai Füzetek, Kolozsvár, 2. évf. 1904;
Az úri hatóság fejlődése Magyarországon 1848-ig. In: Genealógiai Füzetek. Kolozsvár, 2. évf., 1904; 3. évf. 1905; 4. évf. 1906;
Kolozsvári Szent Imre Egyesület évkönyve. Kolozsvár 1907;
A fellebbezés (Polgári Perrendtartásnak a fellebbezéséről rendelkező része alapelveiről) In: Az Erdélyi Múzeum- Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztályának kiadványai. III. füzet. 1913;
A román alkotmány ismertetése, 1928;
A székely eredetkérdés legújabb megvilágításában In: Magyar Figyelő és Csíki Lapok 1934;
Csík hagyományai. In: Ország Világ, 1934;
A székely eredetkérdés szempontjai új megvilágításában In: Ország Világ, 1935;
Mozaikok Csík őstörténetéből (1935-ben az Erdélyi Férfiak Egyesületében elhangzott előadás sorozat, 11 részben.) In: Csíki Lapok, XLVIII.évf. 1936;
El van-e döntve, hogy ki a Csíki székely krónika szerzője, 1936;
Az 1685. év Csíkszék történetében. In: Hargitaváralja, 1938. pp. 7-10;
Mit ír a székelyekről Losteiner Leonard a csíki székelység 18.századvégi történetírója? In: Hargitaváralja, 1942 pp. 57-61, pp. 71-75;
Kőrösi Csoma Sándor halálának száz éves évfordulója alkalmával. In: Hargitaváralja. 1942;
A Bizáki Puky család nemzedékrendje. In: Magyar Családtörténeti Szemle. 1938/4-5.
Kézíratban maradt munkái
A négy szék története 1571-ig (Endes Miklósnak a székelység történetére vonatkozó tanulmányai. ) Gépirat, 387. f. (I-IV. rész. 1939-40.]. OSZK, Fol. Hung. 2008. (Egy másik gépelt példány) Fol. Hung. 2100. jelzet alatt.) Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára (kiadatlan)
Adatok Csík-Gyergyó-Kászon (Csíkmegye) községeinek és családjainak történetéhez. Budapest, Gépirat kéziratos kiegészítésekkel. 1938-1939.,I-III. kötet, 736, 561, 304. f. OSZK, Fol. Hung. 2102. Ugyanez alatt a szám alatt található a II-III. kötet kézirata is.I. Felcsík. 736 f. II. Alcsík. 561 f. III. Gyergyó. 304 f. Három kötet (kiadatlan)
Csákvár története 1526-ig. Gépirat, kézirat-fogalmazvány és jegyetek. 1935. 181 f. OSZK, Fol. Hung. 2122. (a Vasi Szemlénél közlés végett - kiadatlan);
Székely eredet és őstörténelem. (1936-ban a Századok rendelkezésére bocsájtotta)
A csíki székely krónika. Kézirat és gépirat. [1936]. 172 f. OSZK Fol. Hung.2112. A Csíki Székely Krónika magyar fordítása (kiadatlan)
A hun-magyar kapcsolatok kérdése a kínai évkönyvek a történet világában. [1941], Kézirat és gépirat. Függelék Losteiner Leonárdlatin nyelvű művéről kivonatolt magyar fordításhoz. OSZK, Fol. Hung. 2101. ff. 460-557. (kiadatlan)
Marosszék, Udvarhelyszék, Aranyosszék és községeinek története.[1942-1943.] Kézirat, I-III. kötet, OSZK, Fol. Hung. 2116. (kiadatlan)
Tagság
Erdélyi Múzeum Egyesület Jogi és Társadalomtudományi Osztály, Társalapító, 1907-ben;
Népies Irodalmi Társaság;
Székely Egyesület;
Erdélyi Férfiak Egyesülete;
Irodalom
Pál-Antal Sándor - Dr. Endes Miklós, a székely múlt kutatója. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve. 2009 - I. Csíkszereda, Csíki Székely múzeum -Pro Print Kiadó, 2009;
Last updated