Kőrösi Csoma Sándor
Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.
székely nyelvtudós, a tibetológia megalapítója, a Tibeti-Angol szótár megalkotója, a Magyar Tudományos Társaság levelező tagja
Szegény sorsú székely család hatodik gyermekeként 1784. március 27-én megszületik Csoma Sándor. Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a felnőttkort: Júlia, Krisztina és Gábor (1788-1850). Április 4-én keresztelték meg. 1790-ben megkezdte tanulmányait az elemi iskolában. 1799-ben édesapjával felgyalogolt Nagyenyedre és beiratkozott a Bethlen Kollégiumba, ahol „szolgadiákként” kezdte meg tanulmányait: kisebb munkákkal pénzt keresett, abból fizette tandíját. Már enyedi diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresnie ősei hazáját. 1807-ben befejezte gimnáziumi, 1815-ben pedig főiskolai tanulmányait. Elindult Németföldre, Bécsben konzultált Ujfalvy Sándorral, majd – valószínűleg – egy heidelbergi tartózkodás után ment Göttingenbe. 1816 és 1818 között a Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt, Johann Gottfried Eichhorn tanítványaként orientalisztikával foglalkozott. Ekkor már 13 nyelven írt-olvasott. Tanulmányai után hazatért Erdélybe és felvette a kapcsolatot a kolozsvári tudóskörrel: Döbrentei Gáborral, Gyarmathi Sámuellel, Kenderesi Mihállyal. 1819. november 24-én Csoma Sándor Nagyenyedről indult útjára. November 28-án a Vöröstoronyi-szorosnál lépte át szülőföldje határait. Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.” 1820. január 1-jéig Bukarestben tartózkodott, onnan Szófián keresztül ment tovább. Február 7-én Konstantinápolyba ment, ám az ottani pestisjárvány miatt távoznia kellett. Enosz kikötőjében vitorlásra szállt, Alexandriába ment, ahol egy Schäffer nevű tiroli kovácsnál kapott szállást. Szándékában állt tanulmányozni az arab nyelvet (Egyiptomban), de a pestisjárvány miatt onnan is távoznia kellett. Március 15-én Ciprus, Bejrút, Tripoli érintésével Latakiába hajózott, majd gyalog folytatta útját. Április 13-án megérkezett Aleppóba (Haleb), ahol egy hónapot időzött. Május 19-én egy karavánnal ázsiai öltözetben eljutott Moszulba, ahonnan a Tigrisen hajózott Bagdadba. Július 21-én Bagdadban a szlovák Anton Svoboda (1796–1878) adott neki szállást, akivel hosszú idő után magyarul is társaloghatott. Másfél hónapot töltött Bagdadban. Svoboda ruhát és pénzt adott neki, hogy folytathassa útját. Október 14-én érkezett Teheránba, ahol négy hónapot töltött és tökéletesítette angol és perzsa nyelvtudását. Megszakadt Magyarországgal való kapcsolata, eltűntnek hitték. Iratait biztonsági okokból Teheránban hagyta és felvette a Szkander bég nevet. 1821. április 18-án érkezett Meshedbe, ahol az időközben zajló török-perzsa háború miatt hat hónapig vesztegelt egy karaván-szálláson. Október 20-án indult Buharába. 1822. január 6-án átvergődött a Hindukus hegyláncain, eljutott Kabulba, ahonnan India felé vándorolt. A Haibár-hágónál francia tisztekkel találkozott, akikkel Pesavar érintésével eljutott Lahorba, majd Amritszár és Dzsammu érintésével Szrinagarba érkezett. 1822. május 19-én Belső-Ázsia felé indult, áthaladt a 3446 m magas Zodzsi-hágón. Május 23-án Ladakhba érkezett. Június 19-én megérkezett a fővárosba, Lehbe. Innen a további út európai ember számára veszélyes lett volna, így visszaindult Szrinagarba. Július 16-án Kasmír határánál találkozott William Moorcroft angol kormánymegbízottal. Az ő ösztönzésére kezdett el a tibeti nyelvvel és irodalommal foglalkozni annak reményében, hogy az ősi iratok között a magyarok eredetére is talál bizonyítékokat. Visszatért Lehbe, majd Szrinagarba. 1823. július 26-án a zanszkári Zanglába érkezett, ahol a király erődjében lakott. [1] Ottléte alatt több ezer tibeti nyelvű könyvet olvasott át. Elkészült Tibet történetének, földrajzának és irodalmának feldolgozásával, összeállított egy harmincezer szóból álló szójegyzéket, Szangje Puncog (Szangye Püncog), majd Kunga Csöleg láma segítségével. 1928-ban Csoma nevét még sokan ismerték Zanglában, hallomásból. Csoma itt a legnagyobb hidegben, egy 3×3 méteres cellában, fűtés, tűz nélkül volt kénytelen dolgozni, mert a kémény nélküli szobában a tibeti szokás szerint földre rakott nyílt tűz maró füstje miatt képtelen volt olvasni. Fő eledele a jak-vajas tea volt, árpával.
Zanglát 1824. október 22-én hagyta el. Szabáthuba érkezett, ahol az angolok kémnek nézték és önéletrajza megírására kötelezték. Fél évig vesztegelt ott. Elkészült jelentésével útjáról, tanulmányairól, tevékenységéről, melyet a brit főkormányzóság végül is hasznosnak ítélt és valamelyest támogatták kutatásait. 1825 júniusában visszaindult Zanszkárba, Thetába érkezett. November 10-étől Csoma a phuktáli kolostorban élt és dolgozott. A phuktáli kolostor egyike a leglátványosabb nyugat-tibeti kolostoroknak, ami a gelugpa (sárgasüvegesek) rendjéhez tartozik. Itteni tevékenységei kevés eredménnyel jártak.
Kanamban 1827. június közepétől három és fél évig dolgozott. Kanamban megtalálható a teljes tibeti buddhista kánon, a Kandzsúr (Bka'gyur) és a Tandzsúr (Bstan'gyur) 100, illetve 125 kötete. Itt is Szangye Püncog lámával dolgozott, immáron nyugodtabb körülmények között. A Kanamban eltöltött három év Csoma munkálkodásának legtermékenyebb periódusa. Befejezte szótárát és nyelvtanát, elkészítette egy buddhista terminológiai szótár kéziratát, valamint több értekezés vázlatát. Olvasott a mesés Shambala országáról, a buddhisták Jeruzsáleméről, amely a jugarok (ujgurok) országában van. Ez a hely a keleti felfogás szerint a bölcsesség tárháza. "Tökéletesen meg vagyok győződve, hogy a mi eleink ezen vidékekről szállottak le mint kultusznemzetek a Krisztus előtt több századokkal." 1830 márciusában a Royal Asiatic Society tagjává választotta.
Delhi, Agra és Benáresz érintésével 1831. április 22-én Kalkuttába érkezett és beköltözött az Asiatic Society (1832-ig Ázsiai Társaság, 1832-től Bengáli Ázsiai Társaság) székházába, hogy átvegye a Társaság könyvtárának rendezését, és ahol tibeti-angol szótára és nyelvtana nyomdai előkészítésének szentelte idejét. Egy kis cellában élt, amelyet ritkán hagyott el. 1832-től a Journal of the Asiatic Society of Bengal című folyóiratban publikált. 1833. november 15-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta. 1834. január 5-én megjelent az első, tudományos alapossággal megírt és hiteles tibeti-angol szótár, valamint tibeti nyelvtan Csomától, melyet Kalkuttában adtak ki, 500-500 példányban. Ezekből Csoma 50-50 példányt hazaküldött. Február 6-án a Bengáli Ázsiai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. 1835 és 1837 között Észak-Bengália különböző vidékein nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Megfordult Maldában, Titaljában (Titaliah) és Dzsalpaiguriban. Ott ismerkedett meg a szanszkrit, a bengáli és a mahrutta nyelvekkel. 1835 decemberében Molla Eszkander Csoma néven két évig az észak-bengáli Titaljában tartózkodott, ahol eredeti céljának megfelelően az őshazát kereste a nyelvrokonítás (összehasonlító nyelvtudomány) módszerével.
"Így véget ér majd küldetésem, ha egyszer be tudtam bizonyítani, hogy ellentétben a finn–magyar elmélet mellett kardoskodók megnyilatkozásaival, a magyar nép igenis Attila népe, és a történelmi hagyományokból ismert Hunokon át, kései leszármazottja ezeknek a rejtélyes Hjong-Nu-knak, akikről oly keveset tudunk még. (Bernard le Calloc’h - Kőrösi Csoma Sándor útinaplója. Budapest, 2000, p. 7."
1837 decemberében visszatért Kalkuttába, ahol csaknem öt évet töltött könyvtárosként, remetei magányban, tudományos munkát végezve. Csoma ekkor már csaknem 20 nyelven írt vagy olvasott: latin, görög, német, francia, angol, orosz, szláv, héber, arab, török, perzsa, szanszkrit, tibeti, hindusztáni, bengáli, pushtu, muhratta, és valószínűleg románul is tudott. Ezekben az években többször találkozott Kalkuttában Schöfft József Ágoston magyar festővel és világutazóval. Ő készítette az egyetlen hitelesnek mondható portrét Kőrösi Csoma Sándorról. 1842 februárjában megkísérelte a Lhászába való eljutást. A Mahananda folyón vízi úton haladt, ahol a mocsaras, egészségtelen éghajlatú vidéken gyalogosan kelt át és maláriát kapott. Március 24-én megérkezett Dardzsilingbe. Április 4-én súlyos rohamok kínozták, egészségi állapota a láz következtében nagyon leromlott. Április 11-én, reggel 5 órakor Kőrösi Csoma Sándor földi élete véget ért. Másnap a dardzsilingi európai temetőben helyezték végső nyugalomra, a Himalája harmadik legnagyobb csúcsa, a Kancsendzönga (KangchenDzö-nga) árnyékában. 1843-ban Eötvös József mondott emlékbeszédet a Magyar Tudós Társaság közgyűlésén. 1845-ben az Ázsiai Társaság emlékoszlopot emelt a sírja fölé. 1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefesttette Csoma síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi feliratot vésette bele:
„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”
1884-ben születésének 100. évfordulójára dr. Duka Tivadar lefordította Csoma dolgozatainak nagy részét, és tervezte kiadását, amely azonban csak 1885-ben jelenhetett meg, angol és magyar nyelven. 1902-ben Kalkuttában az Ázsiai Társaság épületben felállították Kőrösi Csoma Sándor mellszobrát. 1904-ben születésének 120. évfordulóján szülőfaluját Csomakőrösre nevezték. 1910-ben sírjánál az Akadémia emléktáblát helyezett el. 1920-ban megalakult – először – a Kőrösi Csoma Sándor Társaság Teleki Pál és Felvinczi Takáts Zoltán kezdeményezésére. 1949-ben a kommunista kultúrpolitika betiltotta. 1928-ban Baktay Ervin emléktáblát helyezett el a zanglai és a phuktáli kolostorok falán. 1933-ban Kőrösi Csoma Sándor lett az első európai, akit Japánban bodhiszattvának (buddhista szentnek) nyilvánítottak.[2] Sírja buddhista zarándokhely lett. A tokiói Taisho egyetemen kiállították Csorba Géza szobrászművész alkotását, Csomát bodhiszattvaként ábrázoló művét. 1943-ban Marosvásárhelyen felállították Kőrösi Csoma Sándor első, magyar földön lévő köztéri szobrát. 1956-ban megalakul a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet. 1967-ben halálának 125. évfordulója alkalmával a Magyar Földrajzi Társaság Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet alapított. 1968-ban újraalakult a Kőrösi Csoma Sándor Társaság, immár marxista–leninista, illetve finn-ugor szemlélettel. Folyóiratuk a Keletkutatás. 1972-1973-ban Jakabos Ödön gyalog bejárta Körösi Csoma Sándor útját; az útjáról szóló könyv már csak halála után, 1983-ban jelent meg (Indiai útinapló; Kriterion Könyvkiadó). 1982-ben Kőrösi Csoma Sándor emlékére megépült az első magyarországi sztúpa (buddhista kegyhely), Budapest XV. kerületében. 1984-ben születésének 200. évfordulójára a magyarországi Buddhista Misszió dolgozatainak szép kiállítású reprint kötetével emlékezett meg Kőrösi Csoma Sándorról, az Akadémiai Kiadó is kiadta műveinek négy kötetét, az eredeti, angol nyelven. Ugyanezen jubileum alkalmából öt fiatalember: Bobály István, Pogány György, Sáfrány József, Sára György és Sárosi Ervin végigjárta Csoma tibeti életének főbb állomásait, mindhárom tibeti kolostort érintve. Útjukról filmet forgattak, amit a Magyar Televízió bemutatott. 2007-ben Sütő Zsolt marosvásárhelyi fotográfus Csoma kis-tibeti életének helyszínein fotókat és hangfelvételeket készített, melyeket naplójegyzeteivel együtt az interneten is publikált. 1998-ban a Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Alapítvány szervezésében megalakult a Buddhista Egyetem, majd 2004-ben elindult a Magyar Egyetem is, őstörténeti képzéssel. 2007-ben az erdélyi fotográfus Sütő Zsolt több hónapos utazása során felkereste minden Csomához kapcsolható fontos helyszínt a Himalájában, fényképezett, hangfelvételeket készített és útinaplót írt, melyet hazatérve részben publikált, illetve különböző formákban állított majd ki. Ő volt az első a kétezres évek Csoma-követői között, aki egyik félreeső helyszínt sem hagyta ki. Sütő utazása kapcsán többek között a National Geographic is többoldalas cikket közölt Csomáról. 2008-ban magánkezdeményezésre elindult Csoma zanglai lakószobájának és a végveszélybe került erődnek a megmentése. A főként magánadományokból és az NKA támogatásából finanszírozott projekt 2010-től Csoma Szobája Alapítvány néven működik tovább, szakmai felügyeletét a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) látja el. A projekt önkéntesek munkájára és a helyi szakmai tapasztalatokra alapozva végzi az erőd hagyományos technikával történő helyreállítását. Gulyás Tibor operatőr dokumentumfilmmel követi az eseményeket. Az Alapítvány hosszú távú tervei között szerepel a Csoma által lakott további helyszínek megmentése is.
Művei
Essays Towards a Dictionary Tibetan and English, Calcutta, 1834;
A Grammar of the Tibetan Language in English. Calcutta, 1834;
Körösi Csoma Sándor dolgozatai. Összegyűjtve és életrajzzal bevezette dr. Duka Tivadar. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1885;
Tibetan Studies. Calcutta, 1912;
Tibetan Books and Manuscripts of Alexander Csoma de Kőrös in the Library of the Hungarian Academy of Sciences. (szerk. Nagy, L. J., (Lajos Gyula)). Bibliotheca Orientalis Hungarica 5. Budapest, 1942;
Kőrösi Csoma Sándor - Ázsiai levelek és más írások. (Válogatta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Heller János). Officina könyvtár 105. Budapest, 1949;
Korosi Alexander Csoma: The Life and Teachings of Buddha Calcutta, 1957;
Tudósítások Kőrösi Csoma Sándorról. Közreadja Terjék József. A Kőrösi Csoma Társaság kiadványa Budapest, 1971 (Reprints of the contemporary articles on Csoma published in the Tudományos Gyűjtemény and the Tudománytár.);
Buddha élete és tanításai. (Fordította, az előszót írta és jegyzetekkel ellátta Bodor András.) Kriterion. Bukarest, 1972;
Kőrösi Csoma dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. (szerk. Terjék József). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1976;
Collection of Tibetan MSS and Xylographs of Alexander Csoma de Kőrös (szerk. Terjék József). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Budapest, 1976;
Kőrösi Csoma Sándor dokumentáció (szerk. Estéli József, Hetényi Ernő). Buddhista Misszió. Budapest, 1982;
Buddha élete és tanításai. (Fordította, az előszót írta és jegyzetekkel ellátta Bodor András, 2. jav. kiad.) Bukarest, Kriterion, 1982; ISBN: 9630724790
Essays Towards a Dictionary Tibetan and English. Budapest, 1984;
Collected Works of Alexander Csoma de Kőrös, 1-4. kötet (szerk. Terjék József). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984;
Sanskrit-Tibetan-English Vocabulary: Being an Edition and Translation of the Mahavyutpatti. In: Collected Works of Alexander Csoma de Kőrös. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1984;
Kőrösi Csoma Sándor levelesládája.(szerk. Szalai Anna, Belia György, Szilágyi Ferenc). Magyar Ritkaságok. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest, 1984; ISBN: 9631526216
Körösi Csoma Sándor dolgozatai (szerk. Duka Tivadar). Buddhista Misszió. (reprint). Budapest, 1984;
Sanskrit-Tibetan-English Vocabulary I-III. (Calcutta, 1910, 1916, 1944; Budapest, 1984)
Tibetian-English Dictionary. Akadémiai kiadó, Budapest, 1984;
Kőrösi Csoma Sándor szanszkrit-magyar szójegyzéke. (szerk. Wojtilla Gyula). MTAK, Budapest, 1984;
Tibetan Studies. In: Collected Works of Alexander Csoma de Kőrös. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1984;
Körösi Csoma Sándor dolgozatai (szerk. Duka Tivadar). Buddhista Misszió, Budapest, 1985; ISBN: 9630007002
Buddha élete és tanításai. Filum kiadó, Budapest, 2002; ISBN: 9639351199
Grammar of the Tibetan Language. Fapadoskonyv, Budapest, 2010; ISBN: 9789633290453;
Tibetian-English Dictionary. Fapadoskonyv, Budapest, 2010; ISBN: 9789633290699;
Bibliográfia, a róla és munkásságáról megjelent tanulmányok, tanulmánykötetek, közlések
Duka Tivadar: Két levél a Ganges partjairól Kőrösi Csoma Sándorról. Akadémiai Értesítő. 1858., pp. 608-622;
Duka Theodore: Some Remarks on the Life and Labours of Alexander Csoma de Kőrös, delivered on the occasion when his Tibetan Books and Mss. were exhibited before the Royal Asiatic Society on the 16th June, 1884., Journal of the Asiatic Society of Bengal. 1884, pp. 486-494; (magyar fordítása: Budapesti Szemle 39 (1884), 93. szám. pp.463-472;
Duka Theodore: Life and Works of Alexander Csoma de Kőrös. Trübner's Oriental Series. London, 1885;
Jules Barthélemy-Saint-Hilaire: Life and Works of Alexander Csoma de Körös, by Theodore Duka, M. D., London, 1885. Journal des Savants. 1887. novembre, pp. 673–686; (magyar fordítása: Budapesti Szemle. 1898. p. 96, p. 264, pp. 454–455.)
Jakab Elek: Dr. Duka Tivadar könyve Kőrösi Csoma Sándorról. Ismertető értekezés. In: Értekezések a történelmi tudományok köréből XIV (1888), pp. 1-67;
Naojiro Kitamura: Arekusanderu Choma Kurushi no keireki oyobi jigyo, Shigakkai 4, no. 2 (1902) pp. 24-31;
Kőrösi Csoma Sándor In: Benedek Elek: Nagy Magyarok élete. VIII. kötet. Athenauem, Budapest, 1907, pp. 62-135;
Sárándy István: A mesék országában. Körösi Csoma Sándor utazása. Benedek Elek kis könyvtára. 125. kötet. Lampel R. Budapest, 1911;
Kárffy Ödön: Levéltári kutatások K. Csoma Sándor életéhez. Akadémia Értesítő 1914. pp. 157- 168., pp. 224-234., pp. 438-454;
Baktay Ervin: A világ tetején. Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain Nyugat Tibetbe. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára, Budapest, 1930; 1934;
Debreczy Sándor: Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete. (monográfia). Sft. Gheorghe, 1938;
Cholnoky Jenő: Kőrösi Csoma Sándor. Athenaeum, Budapest, 1940;
Mezey István: Kőrösi Csoma-kultusz Japánban. Turán 1942. pp. 58-61;
Pogány István: Kőrösi Csoma-kultusz Indiában. Turán 1942. pp. 155-158;
Somogyi József: Újabb adatok Kőrösi Csoma Sándorról. Közvetítés a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárából. Viaszra vették 1942. május 30-án. Előadásra került Budapest I. hullámhosszán 1942. június 1-én. MTAK, Keleti Gyűjtemény, Csoma 72/1-6, 1942;
Laczkó Géza: Körösi Csoma Sándor. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó. Szeged, 1942;
Cholnoky Jenő: Kőrösi Csoma Sándor emléke. Turán XXV (1942), pp. 55-57;
Cholnoky Jenő: Kőrösi Csoma Sándor Göttingenben. Turán XXV (1942), pp. 8-20;
Debreczy Sándor: Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete. (monográfia). Sepsiszentgyörgy, 1942;
Baktay Ervin: Háromszéktől a Himálajáig. Kőrösi Csoma Sándor regényes életrajza. Budapest, 1942;
Németh Gyula: Kőrösi Csoma Sándor lelki alkata és fejlődése. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár, 1943;
Baktay Ervin: A messzeségek vándora. Budapest, 1960;
Musnai László: Kőrösi Csoma Sándor és az enyedi Bethlen Kollégium. (Kézirat) Nagyenyed, 1961. július 31. 19 gépelt lap. (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattár, Analecta Kőrösi Csoma Sándor)
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor. Gondolat. Franklin Nyomda. Budapest, 1962;
Musnai László: Kőrösi Csoma Sándor és Nagyenyed. Magyar Pedagógia LXIII (1963), pp. 486-507;
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor. Gondolat, Budapest, 1963;
Musnai László: Kőrösi Csoma és a Kolozsvári Tudós Kör. Magyar Tudományos Akadémia Nyelv és Irodalomtudományi Osztály Közl. XXIII (1966), pp. 279-284;
Szilágyi Ferenc: Kőrösi Csoma Sándor hazai útja. Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 1. Akadémiai kiadó, Budapest, 1966;
Csetri Elek: Adalékok Kőrösi Csoma Sándor életrajzához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XI (1967), pp. 33-47;
Csetri Elek: Iratok Kőrösi Csoma Sándor göttingai tanulmányútjához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XII (1968), pp. 134-141;
Kara György: Kőrösi Csoma Sándor. (A múlt magyar tudósai). Akadémiai kiadó. Budapest, 1970;
Tudósítások Kőrösi Csoma Sándorról. (A Tudományos Gyűjtemény és a Tudománytár Csomára vonatkozó korabeli cikkeinek reprintje, közreadja Terjék József). A Kőrösi Csoma Társaság kiadványa Budapest, 1971;
Yuyama Akira: „Choma no Chibettogakusha Goettingen ryugaku”, Toyobunkoshoho 8 (1976). pp.87-91;
Bethlenfalvy Géza: Alexander Csoma de Kőrös in Ladakh. In: Proceedings of the Csoma de Kőrös Memorial Symposium. (BOH, XXIII) 1978, pp. 7–27;
Vekerdi László: Kőrösi Csoma Sándor indulása. Tiszatáj, Szeged 1979/11;
Szőcs István: Kőrösi Csoma valódi indulása. Utunk 1979/25.
Szabó T. Attila: Kőrösi Csoma Sándor indulása. Korunk 1979/12.
Csetri Elek: Kőrösi Csoma Sándor indulása. Kriterion Kiadó. Bukarest, 1979;
Beke György: A Csoma-kérdés korszerű vonatkozásai. Beszélgetés Csetri Elek professzorral. A Hét 1979/28;
Ichishima Masao: „Kindai seizogaku no senkusha Choma ni tsuite”, Tendai Gakuho 22 (1980). pp. 104-110;
Ichishima Masao: „Alexander Csoma”, Taisho Daigaku Sogo Bukkyo Kenkyujo Nenpo 3 (1981). pp. 47-58;
Dávid Antal: A szolgadiák. Móra, Budapest, 1983; ISBN: 9631135691
Jakabos Ödön: Indiai útinapló. Korösi Csoma Sándor nyomában, Bukarest, 1983;
Zágoni Jenő: Kőrösi Csoma Sándor bibliográfia. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1984;
Kádár László Antal: Kőrösi Csoma Sándor életcélja és munkássága, Debrecen 1984;
Estéli József – Hetényi Ernő: Kőrösi Csoma Sándor dokumentáció. Buddhista Misszió, Budapest, 1984;
Csetri Elek: Kőrösi Csoma Sándor. (szerk. V. András János). Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1984;
Ichishima Masao: „Chomazo to Taishodaigaku” Tendai 8 (1984) pp. 62-67;
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor. Gondolat, Budapest, 1984; ISBN: 963281438X
Szilágyi Ferenc: Kőrösi Csoma Sándor élete nyomában. Gondolat, Budapest, 1987;
Bernard Le Calloc'h: Alexandre Csoma de Körös, le bodhisattva hongrois. Revue de l'histoire des religions Année 1987 . tome 204. no. 4., pp. 353-388;
Ichishima Masao: „Chibettogaku no senkusha Choma ni tsuite”, Taisho Daigaku Kenkyu Kinenho - Bukkyo Gakubu Bungakubu 76 (1991). pp. 338-318;
Balázs Dénes - Kőrösi Csoma Sándor sztupája Vietnámban. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991. 10. pp. 68-69;
Kőrösi Csoma Sándor emlékkönyv. (szerk. Gazdáné Olosz Ella, Gazda József, Fábián Ernő). Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. Kovászna - Csomakőrös, 1992;
Galántha H. Judit: Fehér hegyek, kék pipacsok (Kőrösi Csoma Sándor nyomában). NIS Kiadó. Kolozsvár, 1992;
Bethlenfalvy Géza: A Kőrösi Csoma Sándor kérdés. In: Kőrősi Csoma Sándor emlékkönyv. Kovászna - Csomakőrös. 1992, pp. 127-134;
Szilágyi Ferenc: „Bölcsőjét kereste a magyarnak...”. (Az Így élt Kőrösi Csoma Sándor javított, bővített, új kiadása), Budapest 1992;
Bethlenfalvy Géza: Megjegyzések Csoma és Moorcroft barátságáról és a korabeli nyugat-himalájai gazdasági és politikai eseményekről. In: Kőrösi Csoma Sándor emlékkönyv. Kovászna - Csomakőrös, 1992, pp. 156–164;
Bethlenfalvy Géza: Új levéltári források Kőrösi Csoma indiai útjáról. In: Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain. Kovászna - Csomakőrös, 1993, pp. 42–50;
Kőrösi Csoma Sándor a lélek tükrében. (szerk. Szász Tibor András). Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. Kovászna-Csomakőrös, 1996;
Bernard Le Calloc'h: Kőrösi Csoma Sándorral Nagyenyedtől a Himalájáig. Bethlen Gábor Könyvkiadó. Sopron, 1996;
Bernard Le Calloch: Hegedüs Sámuel tiszteletes, Kőrösi Csoma Sándor meghitt barátja. In: Confessio, a Magyarországi Református Egyház figyelője. 21. évf. 1. sz. /1997., pp. 35-47;
Marczell Péter: Bodhiszattva Kőrösi Csoma: Ábránd vagy valóság? In: Confessio, a Magyarországi Református Egyház figyelője. 21. évf. 1. sz. /1997., pp. 47-55;
Tivadar Duka: Choma do Keresu no Shogo: Yoroppa saisho no Chibetto gakusha, (trans. Takashi Maeda). Sankibo busshorin. Tokyo, 1998;
Ichishima Masao: „Shirarezaru Hangari no eiyu Choma”, In.: Kokusaikajidai aidentiti tamaru tokuzen hóka hen. Shunshusha, Tokyo, 1998;
Bernard Le Calloc'h: Új adatok Kőrösi Csoma Sándorról. Kőrösi Csoma kiskönyvtár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998;
Isabella C. Kovacs: „ChomaArekusanda but Kyoroshu - Yoroppa ni shite okeru Ajiakennkyu no senkusha kindai Chibettogaku soshisha”, Gengobunkaronshu 46 (January 1998) pp. 81-100;
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor. Tálentum Kiadó, Budapest, 1999; ISBN: 9638396180
Körösi Csoma Sándor és a magyarság eredete. (szerk. Gazda József). Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. Sepsiszentgyörgy, 2000;
Bernard Le Calloc'h: Le dictionnaire tibétain d'Alexandre Csoma de Kőrös. Accordia, Budapest, 2000;
Bernard Le Calloc'h: Kőrösi Csoma Sándor útinaplója, (I. rész, 1819-1831, ford. Örvös Lajos). Püski Kiadó, Budapest, 2000; ISBN: 9639188905
Csetri Elek: Kőrösi Csoma Sándor indulása. (szerk. Géczi Róbert). Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2002;
Csetri Elek: Kőrösi Csoma Sándor. Kolozsvár, 2002;
Kőrösi Csoma Sándor és a magyar nyelv. (szerk. Gazda József). Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. Sepsiszentgyörgy, 2003; ISBN 9730029725
Galántha H. Judit: Kőrösi Csoma Sándor étkezési szokásai. Az erdélyi, ladakhi, tibeti, bengáliai konyhaművészet
(Összehasonlító tanulmány.) In. Kőrösi Csoma Sándor és a magyar nyelv, Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. Sepsiszentgyörgy, 2003, pp. 57-70.
Marczell Péter: A valósabb Kőrösi Csoma-képhez. (Adatok, terepvizsgálatok, találkozások.) Püski Kiadó. Budapest, 2003;
Marczell Péter: A valósabb Kőrösi Csoma-képhez. (Adatok, terepvizsgálatok, találkozások.) Püski Kiadó. Budapest, 2004; ISBN: 9789639906136
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor. Tálentum Kiadó. Budapest, 2006;
Kubassek János: A Himalája magyar remetéje. Kőrösi Csoma Sándor életútja, kortörténeti és földrajzi háttérrel, Panoráma, Budapest, 2003;
Bernard Le Calloc'h: Kőrösi Csoma Sándor útinaplója (II. rész, 1834-1842. ford. Horváth Sándor Farkas) Püski Kiadó, Budapest, 2005; ISBN: 9789639906419
P. J. Marczell: Csoma de Kőrösi’s Planet (Alexander Csoma de Kőrös Vol. I.). Asiatic Society Monograph Series 1. The Asiatic Society, Calcutta, 2007;
Bethlenfalvy Géza: A Buddhizmus és tanulmányozásának kezdetei (Kőrösi Csoma Sándor munkásságának tükrében.). Távol-Keleti Tanulmányok. 2009 január, pp. 55–70;
Dévényi Kinga: Tartalmi feltárás, konzerválás, digitalizálás: AZ MTAK Csoma-Gyűjteménye a XXI. században. In: Magyar Tudomány. 171. évfolyam – 2010/1. szám. pp. 19-25;
Galántha H. Judit: Csoma ajándéka. Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Kovászna, 2017;
Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében. (szerk Molnár Vilmos). Székely Könyvtár 76. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2019;
Emlékezete
K[emény] Zs[igmond].: [Kőrösi Csoma Sándor] Nekrológ, Erdélyi Hiradó XVI. évfolyam. 58. szám. (1842. július 22.), p. 347;
Gyászbeszéd Kőrösi Csoma Sándor felett. Tartatott az akadémiában július XXV (25)., MDCCCXLII (1842). In: Toldy Ferenc irodalmi beszédei. (kiadta Bajza). Pozsony, 1847;
Emlékbeszéd Kőrösi Csoma Sándor felett. In: Eötvös József: Arcképek és programok. Hartleben Konrád Ádolf bizománya. Pest, 1843;
Kőrösi Csoma Sándor emlékünnepeket először születésének 120. évfordulóján, 1904-ben rendeznek, szülőfaluja ekkor veszi fel a Csomakőrös nevet;
Baktay Ervin 1926-29 között emléktáblával jelöli meg Nyugat-Tibetben Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyeit.
Kőrösi Csoma Sándor. In: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 10. Vándorgyűlésének Emlékkönyve (szerk. Járai István). Kolozsvár, 1932, pp. 46-51;
Születésének 150. évfordulóját 1934-ben elsősorban Erdélyben ünneplik;
Kőrösi Csoma Sándor tibetológiai munkássága. In: Erdélyi Múzeum-Egyesület 13. Vándorgyűlésének Emlékkönyve. Kolozsvár, 1935., pp. 27-42
Németh Gyula: Kőrösi Csoma Sándor célja. Előadások Kőrösi Csoma Sándor emlékezetére, 10. szám. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1935;
Halálának 100. évfordulóján, 1942-ben elindul a tibeti nyelv egyetemi oktatása;
Halálának 100. évfordulójára jelenik meg Baktay Ervin: Háromszéktől a Himalájáig. Vörösváry Kiadóvállalat, Budapest, 1942;
Halálának 100. évfordulójára jelenik meg Draskóczy László: Tibet magyar vándora. Missziós Füzetek 100. Budapest, 1942;
Halálának 100. évfordulójára jelenik meg Blaskovich Lajos: Őshaza és Kőrösi Csoma Sándor célja: Kőrösi Csoma Sándor halálának 100. évfordulóján. Budapest, 1942.
Kőrösi Csoma Sándor emlékkiállítás az Egyetemi Könyvtárban 1942. (szerk. Felvinczi Takáts Zoltán). Kolozsvár, 1942;
Bódis Rózsa: Kőrösi Sándor emléke itthon és külföldön. Turán XXV, 1942. pp. 196-197;
Musnai László: Kőrösi Csoma Sándor. Halálának századik évfordulóján a romániai magyar nép számára. Aiud, 1943. 32.
Halálának 125. évfordulója alkalmából a Magyar Földrajzi Társaság 1967-ben Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet alapít;
Szilágyi Ferenc: Így élt Kőrösi Csoma Sándor. Móra Ferenc könyvkiadó. Budapest, 1977; ISBN: 9631106284
Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról (Levelek, okiratok, emlékezések). Közzéteszi: Terjék József. Kőrösi Csoma Sándor Társaság – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Budapest, 1984;
Születésének 225. évfordulója alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia székházában, a Tibet Társaság rendezésében Kőrösi Csoma szellemi hagyatéka címel 2009. április 21-én jubileumi díszünnepséget tartottak.
A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére, a hagyatékát képező Csoma-gyűjtemény, vagy Csoma-archívum az UNESCO Világ Emlékezete programjának 2009. évi jelölőlistájára kerül.
Bernard Le Calloc'h: Az örök peregrinus. Kőrösi Csoma Sándor életútja korabeli grafikákon és mai fényképeken. Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete. Vác, 2009;
Kőrösi Csoma Sándor halálának a 170. évfordulóján, dardzsilingi síremlékénél 2012-ben visszaállítják az a 1926-os állapotot, a díszurna 86 év után visszakerül a helyére;
Kubassek János: A Himalája magyar remetéje - Kőrösi Csoma Sándor életútja, kortörténeti és földrajzi háttérrel. Panorűma-Medicina. Budapest, 2014;
Hamar Imre professzor 2018. március 6-án előadást tart Kőrösi Csoma Sándorról az Indiana állambeli Notre Dame egyetemen a A Protestant Scholar or a Buddhist Bodhisattva: Csoma’s Life and Works címmel megrendezett konferencián.
Filmek, dokumentumfilmek
Kőrösi Csoma Sándor nyomában. (tv-film , szerkesztő-rendező Sáfrány József), 60 perc, 1984;
"Ösvény a világ tetején" (rendező Székely Orsolya) 13×13 perces filmsorozat. 1995.
Az élet vendége - Csoma legendárium. Szemző Tibor filmje. (A quest of life. Alexander Csoma de Körös, a film by Szemző Tibor.) 2006, filmdráma 1 óra 19 perc;
"Zangla - Csoma nyoma" (rendező: Bonta Zoltán). 2008;
Himalájakék, Tibetvörös. (fotóinstalláció, Sütő Zsolt alkotása). 51 perc, 2009;
Last updated