Lázár Miklós
Nagyszeben, 1819. május 26. – Kolozsvár, 1899. január 7.
székely író, újságíró
Nagyszebenben született 1819. január 7-én, gróf Lázár Pál és gróf Bethlen Teréz gyermekeként. Szüleinek Magyarországra költözte után, Lázár Miklóst szülei a nagybátyja gróf Lázár László gondoskodására, felügyeletére bízták, aki a fiút a kolozsvári gimnáziumba és líceumba adta be tanulni. 1838. júliusában az erdélyi főkormányszéknél lett írnok, majd 1840-ben Marosvásárhelyen lett jogász, 1841-ben pedig fogalmazó-gyakornok lett a főkormányszéknél, 1843-ban pedig néhány hétig a bécsi udvari kancellárián is gyakornokoskodott, és még az évben tiszteletbeli fogalmazónak nevezték ki az erdélyi főkormányszékhez. 1844-ben feleségül vette báró Splényi Máriát, aki már 1845. szeptember 21-én, lányuk Mária születésekor meghalt. 1848-ban rövid ideig a kolozsvári nemzetőröknél volt főhadnagy. 1852-ben gyűjtötte össze azokat az adatoknak, amelyekből azután a Gróf Lázár család című munkáját készítette.
Lázár Miklós gróf a Bethlen János gróf, Teleki Domokos gróf és Kemény Zsigmond báró, később a gróf Mikó Imre iskolájához tartozott és itt lett a közügyek emberévé; minden hazafias egylet és társulat részt vevő tagja volt.
Hozzájárult a székely nemzet története megírása alapjához, de a maga részéről is annak mintegy előkészítőjéül megkezdette a Székely Oklevéltár kiadását; a Székely Oklevéltár I. kötete egészen, a II. is szintén nagyobb részt a gróf pénzbeli segélye s áldozatával jelent meg. Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.
1856-ban kinevezték az erdélyi országos nemzeti színházi bizottság tagjának. 1857-ben megbízták az erdélyi első gazdasági és iparkiállítás rendező bizottsága elnökségével.
Feleségétől, Splényi Máriától egy Mária nevű lánya született Kolozsváron, 1845. szeptember 21-én. 1889. január 7-én Kolozsváron érte a halál.
Művei
Cikkei
Hetilap (Kolozsvár, 1853. 29. sz. Csik, Gyergyó és Kászon leírása, pótló jegyzetek Benkő Károly munkájához, 80., 81. Lázár István életrajza)
Erdélyi Történelmi Adattár (1858. Egy XVI. századbeli töredék periromány a székely nemek és ágak birtoklása és hivatalviselése tárgyában János Zsigmond korából, Bocskai fejedelem levele Balássy Ferenczhez a székelyek támadása felől 1605., Bethlen István levele Balássy Ferenczhez (1620)
Századok (1868. A Marosszékben 1491-1515 közt hadnagyságot és biróságot nemek és ágak rendje szerint viseltek lajstromba, 1870. Adatok a Perkő alatti várról és kastélyról Kézdi-Szent-Léleken, 1879. Adatok a Bercsényi-család nemzedék-rendjéhez, 1880. Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig)
Hazánk (IX. 1888. Ifj. Petrichevich Horváth Boldizsár naplója 1714-1773)
Turul (II. 1884. Egy oklevél Nagy Iván «A Losonczyak és Bánffyak nemzedék-rendje» című közleményéhez, A két Laczk-család eredete, Járai Péter alvajda és maradékai, III. 188. A Kelneki-család nemzedék-rendje)
Munkái
A gróf Lázár család - Ebben családja számára írta meg a Lázár család történetét, összekapcsolva a gróf Kemény Józsefnek a nevezett családról kéziratban hátramaradt munkájával és számos jegyzetével. (Kolozsvár, 1858)
Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig (Budapest, 1881)
Erdély főispánjai (1540-1711.) Budapest, 1889.
Last updated