Máthé Jakab

Csíkkozmás, 1926. november 14. – Budapest, 2001. december 5.

nyelvész, egyetemi tanár

Középiskolai tanulmányait a háború és hadifogság okozta megszakításokkal a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban végezte 1948-ben, a Bolyai Tudományegyetemen orosz nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett 1952-ben. Pályáját szakiskolai tanárként Kolozsvárt kezdte, 1953-tól tanársegéd a Bolyai, 1959-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékén, 1970-től adjunktus. 1977-ben Budapestre költözött, s az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett, 1978-tól pedig 1995. év végi nyugdíjaztatásáig a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Orosz Tanszékén adjunktusi, 1981-től docensi, 1984-90 közt tanszékvezetői beosztásban működött, közben 1978-tól haláláig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti tanszékének vendégtanáraként működött (jórészt díjazás nélkül) docensi beosztásban, nyelvtudomány-történetet tanított.

Szakjellegű közleményei a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, a kolozsvári Cercetări de Lingvistică, a bukaresti Cahiers de Linguistique Théoretique et Appliquée és Revue Roumaine de Linguistique, valamint a Computational Linguistics (Budapest) és Slavica (Debrecen) hasábjain jelentek meg. Az Anyanyelvünk művelése c. gyűjteményes kötetben 1975-ben a modern nyelvészet alapelveiről írott tanulmányával szerepel. Állandó szerzőtársával, Paul Schveigerrel közösen foglalták össze nyelvészet és matematika korszerű kapcsolatait. Már Budapesten rendezte sajtó alá Solomon Marcus 1925-ben kiadott: A nyelvi szépség matematikája című tanulmánykötetét.

Nyelvészeti munkássága a hagyományos leíró nyelvtantól a nyelvelméletig és a nyelvtörténetig ível. Az 1960-as években a gépi fordítás, algebrai nyelvészet kérdéseivel foglalkozott, majd a generatív-transzformációs grammatika vitatott problémáihoz szólt hozzá. Jelentős nyelvtudomány-történeti munkássága is.

Művei (válogatás)

• Az orosz nyelv kézikönyve. Hangtan és Alaktan (szerzői közösségben a főiskolai oktatás számára, 1956);

• Nyelvészet és matematika (Paul Schveigerrel közösen, Antenna, Kolozsvár, 1977).

• Orosz nyelvkönyv (szerk. Gorogyilova Galina Georgijevnával, Budapest, 1981)

• A 19. századi nyelvtudomány rövid története (Budapest, 1997)

• A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai (Budapest, 1998)

• A nyelvtudomány (vázlatos) története az ókortól a 19. század elejéig (posztumusz, Budapest, 2003)