Beke Antal
Barót, 1838. január 19. – Gyulafehérvár, 1913. május 9.
történetíró, kanonok
Gimnáziumi tanulmányai végeztével, 1855-ben egyházi pályára lépett. Teológiai valamint bölcseleti tanulmányait a bécsi Pazmaneumban végezte. 1859-ban Brassóban segéd-lelkész lett, 1860-ban Törcsváron szentelték pappá. Brassóban segédlelkész, ezután a gyulafehérvári papnevelő felügyelője, illetve kormányzója, egyházjog és történelem tanára, a Batthyány-könyvtár őre. 1872. május 1-től az erdélyi székesegyházi káptalan kanonokja. 1867-től Fogarasy Mihály püspöknek több évig titkára, az erdélyi püspöki szentszék jegyzője és ülnöke. 1883-tól a III. oszt. vaskorona-rend lovagja. Történelmi értekezéseket és egyéb közleményeket írt katolikus lapokba és folyóiratokba.
Művei
Egyházi beszéd Szent István ünnepén. K.-Fehérvár, 1866.
Az erdélyi székesegyház készlete. Magyar Sion, 1867 5. évf. 3. sz., pp. 188-199;
Az Erdély Egyházmegyei Papnövelde történeti vázlata. Károly-Fehérvar, 1870;
Legjobb és legállandóbb a papi hivatal. Károly-Fehérvar, 1870.
Index Manuscriptorum bibliothecae Batthyanianae diocesis Transsylvaniensis. K. Fehérvar, 1871;
Irányeszmék a felekezeti és közös iskolák ügyében. K. Fehérvar, 1871;
Proverbia et axiomata. K. Fehérvar, 1871;
A nagyszebeni királyi katholikus Teréz-árvaház alapítványainak érvényessége és katholikus jellege. K. Fehérvar, 1872;
Elméleti és gyakorlati egyházi irálytan. Segédkönyv a lelkési hivatalok részére. Károly-Fehérvártt, 1872. Bővített kiadás: Budapest, 1890;
Pázmány Péter, Lippay és Esterházy levelezése Rákóczi Györggyel. Athenaeum. Budapest, 1882;
A gyulafehérvári káptalani levéltárnak czimjegyzéke. A levéltárnak az 1882. évi XXIII. t. cz. alapján a m. kir. Országos levéltárba történt felvitele alkalmából. Athenaeum. Budapest, 1884;
Kimutatás a gyulafehérvári káptalan őrizete alatt volt országos levéltár átadásáról. Athenaeum. Budapest, 1884;
Eszterházi Miklós nádor némely levelei. Budapest, 1885.
I. Rákóczi György és a Porta. I (szerk. Szilágyi Sándor). Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1888;
I. Rákóczi György és a Porta. II. ( Szerkesztve Barabás Samuval közösen). Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1888;
A gyulafehérvéri székesegyházi őrkanonok önvédelme, semmiségi panasza és fellebbezése. Pallas. Budapest., 1888)
Az Erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárt. Budapest, 1889;
Az erdélyi egyházmegye képe a 14. század elején, az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék világánál. I-III. Esztergom, 1894;
Geleji Katona István levelei Rákóczihoz. Ifj. Geleji Istvánra vonatkozó adatok. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1894;
Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárt, I-III, Athenaeum. Budapest, 1889–1896;
A kolozsmonostori konvent levéltára, Budapest, 1897;
A kolosmonostori konvent levéltára. Budapest, 1898;
Énekgyakorlatok... Budapest, 1898;
Tanulmányok
Az Erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvártt (Első közlemény). Magyar Történelmi Tár. 1895-diki Évfolyam. Budapest, 1895., pp. 230-259
Az Erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvártt (Második közlemény). Magyar Történelmi Tár. 1895-diki Évfolyam. Budapest, 1895., pp. 409-432
Az Erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvártt (Harmadik közlemény). Magyar Történelmi Tár. 1895-diki Évfolyam. Budapest, 1895., pp. 630-652
Időrendi adatok az Üdvözítőről. In: Hittudományi Folyóirat, 1906;
Last updated