Tüdős S. Kinga
Sepsiszentgyörgy, 1948. június 25. -
történész, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Más néven: Tüdősné Simon Kinga
Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett pszichológiai és művészettörténeti diplomát 1976-ban. A Magyar Nemzeti Galériában dolgozott művészettörténészként 1976–80 között, 1980-2010 között a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztályának tudományos főmunkatársa, ahol 1995-ben történettudományi doktori címet szerez. alapító tagja az Erdélyi Múzeum- Egyesületnek, a Köpeczi Sebestyén nevét viselő, Kovászna megyei műemlékvédő társaságnak és a Sever Zota Román Geneológiai és Heraldikai Társaságnak. 2000-ben a Magyar Tudományos akadémia testületi tagjává fogadja. Nyugdíjasként, tiszteletbeli tagja maradt a Román Tudományos Akadémia Nicilae Iorga Történettudományi Intézetének.
Szakterülete a 15–18. századi Erdély története. Doktori értekezésében az 1635. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel (1995; könyv alakban Erdélyi hétköznapok címmel. Budapest, 2001). Első nagyobb terjedelmű dolgozata a Reflectarea istoriei universale în istoriografia românească című tanulmánykötetben jelent meg 1986-ban. Forráskutatásai során a 15–18. századi Erdély hétköznapjairól szóló okiratokat tárt fel. Tanulmányozta a 15–18. századi erdélyi védőrendszereket, templomerődöket és műemlék templomokat. 1991 után több alkalommal meghívott előadótanára a pécsi, szegedi, a budapesti Károli Gáspár református, valamint az egri egyetem történettudományi tanszékeinek. Első monográfiáját a nagyajtai templomerődről írta 1992-ben. Részt vett a Székely Oklevéltár új sorozata kiadásának munkálataiban (az 1994-ben megjelent III. és a 2006-ban megjelent VIII. kötet társszerkesztőjeként). Külön érdeklődési területe a levéltárakban fennmaradt erdélyi végrendeletek kutatása: ebből a tárgykörből Erdélyi testamentumok címmel sorozatot is indított, melynek megjelent kötete az Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei (Marosvásárhely, 2005), előkészületben van az erdélyi fejedelmek végrendeleteit tartalmazó kötet.
Társszerkesztője volt a Scripta manent című, Demény Lajos 75. születésnapja alkalmából kiadott emlékkönyvnek (Bukarest, 2001), szerkesztője P. Benedek Fidél Esztelnek műemlékei (Kézdivásárhely, 2005) című könyvének. Tagja a Studii şi Materiale de Istorie című akadémiai folyóirat szerkesztőbizottságának. Tanulmányai, szakdolgozatai hazai és külföldi szakkiadványokban jelennek meg. A Duna Televízióban sorozatban mutatta be Erdély műemlék templomait.
Kötetei
Nagyajta. Unitárius templomerőd. Bukarest, 1994. Erdélyi műemlékek 6;
Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest-Kolozsvár, 1998;
Erdélyi védőrendszerek a XV–XVIII. században. Budapest, 1995; bővített változata Marosvásárhely, 2002;
Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán (Bukarest–Kolozsvár, 1999);
Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában [szárhegyi gróf Lázár Erzsébet] In: Erdély és Patak fejedelemasszonya, Lorántffy Zsuzsanna. Sárospatak 2000;
Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben. Jövevényjobbágyok Háromszéken, 1616–1698. Erdély emlékezete, Marosvásárhely, 2001;
Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben. Jövevényjobbágyok Háromszéken 1635–1653 között. Marosvásárhely, 2001;
Erdélyi hétköznapok. Osiris Kiadó, Budapest, 2001;
Háromszéki templomvárak. (2. kiadás). Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2002;
Kézdiszentlélek templomai (Kovács Andrással), Kézdivásárhely 2003;
Hadviselő székelyek végrendeletei (válogatás, bevezető és jegyzetek. 2003. Erdélyi testamentumok. I.);
Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei (Erdélyi testamentumok. II–III. 2006–2008).
Last updated