Péterfy László id.

Nyárádselye, 1910. február 2. – Kiskend, 2005. október 26.

református lelkész, helytörténész

Apja Péterfy Károly lelkész, anyja Luczay Gizella. A középiskolát Nagyenyeden és a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte, majd Kolozsváron teológiai tanulmányokat és ezzel párhuzamosan történelem-földrajz szakot végzett. 1934-től református lelkész Nyárádselyén, majd 1942 és 1974 között Nagykenden. Az 1940-es években tanárként is dolgozott Makfalván és Bonyhán. Felesége Dabóczy Irén, fia Péterfy László szobrászművész.

Már az 1930-as években egyház- és helytörténeti kutatásokat végzett, tudományos munkáit különböző folyóiratok közölték. 1935-ben jelent meg az Ifjú Erdély ifiúsági folyóítatban a Szent Lőrinc tragédiája, a Kiáltó Szó folyóíratban az Erdélyi parókiák a reformációban címűtanulmánya; 1938-ban _A nyárádmenti székelyek tragédiája (Parochia), 1939-ben pedig Hat lelkipásztor életrajza (Református Szemle). Több évtizedes gyűjtő- és rendszerező munkával elkészítette a Kis-Küküllő völgye falvainak monográfiáit. Főleg azoknak a településeknek és egyházaiknak történetén dolgozott, amelyekkel élete folyamán kapcsolatba került, így Nagy- és Kiskend, Bonyha, Nyárádselye, Makfalva, Siklód, Gyulakuta, Héderfája, Kibéd és Balavásár.

Művei

• Kibéd és egyháza; Infopress, Székelyudvarhely, 1999;

• Nyárádselye és egyházai. (Kis-Küküllő völgye). Chendu Mic, 2000;

• Kend és egyháza. Chendu Mic, 2000;

• Bonyha és egyháza. Chendu Mic, 2000;

• Siklód és egyháza. (Kis-Küküllő völgye). Chendu Mic, 2001;

• Gyulakuta és egyháza. (Kis-Küküllő völgye). Chendu Mic, 2001;

• Héderfája és egyháza. Chendu Mic, 2001;

• Balavásár és egyháza. (Kis-Küküllő völgye). Chendu Mic, 2001